Több középiskolába is jelentkezhetnek a továbbtanulás előtt álló általános iskolások – hívta fel a figyelmet az Oktatási Hivatal Köznevelési Programok Főosztályának vezetője.
Pongrácz László az Inforádiónak azt mondta, érdemes a központi felvételi eredményét figyelembe véve, az esélyeket reálisan szemlélve beadni a jelentkezést „olyan iskolákba, ahova esélyük van felvételt nyerni”. Több középiskolát és tanulmányi területet is meg lehet jelölni.
Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a diákok jól választanak, 77 százalékuk az első helyen megjelölt középiskolai intézménybe, 94 százalékuk pedig az első három valamelyikébe jutott be.
Február 18-a után kezdődik az oktatási intézmények saját felvételi eljárása, melyben összevetik a hozzájuk jelentkezők eredményeit, egyes iskolákban pedig szóbeli fordulót is tartanak. Március 21-22-én ezen eredmények tudatában még lehet módosítani a jelentkezésen, az eljárás április 30-án ér véget, „ekkorra mindenki tudni fogja, hogy mely iskolába nyert felvételt”.
Megvannak a központi középiskolai felvételi eredményei: alacsonyabb az átlagpontszám a tavalyinál
Közzétette a központi középiskolai felvételi előzetes eredményeit az Oktatási Hivatal. Az adatokból kiderül: a diákoknak idén is a matematikateszt ment nehezebben, az átlagpontszám pedig mind a három évfolyamon alacsonyabb, mint a tavalyi.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
