Miről szól a félévi értesítő? Mi a célja? Mit kell vele kezdeni a gyerekeknek és a szülőknek? Fontos okmány ez, vagy nincs jelentősége? – tették fel a kérdést a Neveljünk együtt! Facebook-oldalon.
„A félévi értesítő se többről, se kevesebbről nem szól, mint arról, hogy az adott évfolyamból eltelt 5 hónap alatt meddig jutott el, hol tart a kis- vagy nagydiák. Egy kis szusszanás, egy kis vissza- és áttekintés: mi sikerült úgy, ahogy azt elképzelte, mi nem sikerült. Egy kisebb határkő, ahol megállunk és számot vetünk” – írják a Facebook-oldalon.
Kiemelik: nagyon jó, ha a család "eseménynek" tekinti a félévi értesítőt, az pedig nagyon rossz, ha nem jut eszébe a felnőtteknek, sőt még a gyerekeknek sem, hogy "ma történt valami, ma kaptam egy komolyabb értékelést az iskolai dolgaimról".
„Le kéne ülni azzal a gyerekkel/gyerekekkel, és szépen megbeszélgetni a dolgait (…) Érdemes egyszerű, könnyen végrehajtható célokat kitűzni. A közepesből ne akarjunk hip-hop kitűnőt varázsolni év végére. Nem fog sikerülni, csak a gyermek kudarcélménye növekszik. Nézzük végig - együtt a gyerekkel - miből szeretne és - saját belátása alapján - miből tudna javítani. Nem sokból és nem sokat. A siker, az eredmény ott legyen a megvalósíthatóságban” – írják, hozzátéve: fel kell tenni a kérdés, szükséges-e valamelyik tárgyból segítség? Korrepetálás? Magántanár? Nagyobb testvér? Ezen a félévi beszélgetésen ezt is érdemes megtervezni.
Felhívják a szülők figyelmét arra is: a kiabálás nem jó reakció, ha a diák sokat rontott, bajok vannak a magatartásával, szorgalmával, „egyszerűen ezt is meg lehet és meg is kell beszélni. A gyerek - meg fognak lepődni - pontosan tudni fogja, hogy mit csinált rosszul. És megint csak a segítő kezet kéretik odanyújtani”. A teljes bejegyzést a Neveljünk együtt Facebook-oldalon olvashatjátok el.
Félévkor nem lehet megbukni, nem bizonyítványt, csak értesítőt kapnak a diákok
A félévi valójában nem bizonyítvány, csupán értesítő - oszlatta el a tévhiteket Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
