A rendelési adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állami tankönyvek – így reagált a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) Rétvári Bence nyilatkozatára.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az RTL híradójának úgy nyilatkozott, hogy az iskolák egyre nagyobb arányban rendelnek állami tankönyveket, amelyek egyre népszerűbbek, az új, modernebb tankönyvek pedig beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.
A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint ezzel szemben az állami kiadású tankönyvek rendelési aránya a 2015-ös 74,4%-ról 2018-ra 68%-ra csökkent. „A még magánkiadóként kifejlesztett egykori „apáczais” és „nemzetis” tankönyvek rendelési aránya ugyanaz maradt, de az új (valóban állami fejlesztésű) ún. OFI-s tankönyvek megrendelése 2017-2018-ra drámaian visszaesett” – írják.
„Az újgenerációs könyvek átlagos megrendelési példányszáma: 2015 = 20.111 darab (100%) 2018 = 12.632 darab (62,8%) Ezek – az államtól származó – adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állítólag modernebb fejlesztésű kísérleti/újgenerációs tankönyvek” – emelik ki.
„Ha az oktatási kormányzat a megismert tankönyves tényekből pedagógiailag előre mutató következtetést vonna le, akkor felülbírálná eddigi intézkedési gyakorlatát, és lehetővé tenné magánkiadók értékes tankönyveinek további használatát. Biztosan állíthatjuk: ez szolgálná legjobban a gyerekek érdekeit, és találkozna a pedagógusok és a szülők túlnyomó többségének egyetértésével” – zárul a közleményük.
Így cseleznék ki az állami szigort a szülők: ha összefognak, a magánkiadók könyveiből is válogathatnak
„Keressük meg a gyerekeink tanárait, kérdezzük meg őket, melyik könyvet használnák legszívesebben, fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk" - erre biztatja a szülőket a Szülői Hang Közösség.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
