Visszaszóltak a tankönyvesek: tényleg egyre népszerűbbek az állami tankönyvek?

A rendelési adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állami tankönyvek – így reagált a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete (TANOSZ) Rétvári Bence nyilatkozatára.

  • Eduline

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára az RTL híradójának úgy nyilatkozott, hogy az iskolák egyre nagyobb arányban rendelnek állami tankönyveket, amelyek egyre népszerűbbek, az új, modernebb tankönyvek pedig beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesülete szerint ezzel szemben az állami kiadású tankönyvek rendelési aránya a 2015-ös 74,4%-ról 2018-ra 68%-ra csökkent. „A még magánkiadóként kifejlesztett egykori „apáczais” és „nemzetis” tankönyvek rendelési aránya ugyanaz maradt, de az új (valóban állami fejlesztésű) ún. OFI-s tankönyvek megrendelése 2017-2018-ra drámaian visszaesett” – írják.

„Az újgenerációs könyvek átlagos megrendelési példányszáma: 2015 = 20.111 darab (100%) 2018 = 12.632 darab (62,8%) Ezek – az államtól származó – adatok tételesen cáfolják, hogy a tanítók-tanárok körében egyre népszerűbbekké váltak volna az állítólag modernebb fejlesztésű kísérleti/újgenerációs tankönyvek” – emelik ki.

„Ha az oktatási kormányzat a megismert tankönyves tényekből pedagógiailag előre mutató következtetést vonna le, akkor felülbírálná eddigi intézkedési gyakorlatát, és lehetővé tenné magánkiadók értékes tankönyveinek további használatát. Biztosan állíthatjuk: ez szolgálná legjobban a gyerekek érdekeit, és találkozna a pedagógusok és a szülők túlnyomó többségének egyetértésével” – zárul a közleményük.

Így cseleznék ki az állami szigort a szülők: ha összefognak, a magánkiadók könyveiből is válogathatnak

„Keressük meg a gyerekeink tanárait, kérdezzük meg őket, melyik könyvet használnák legszívesebben, fogjunk össze szülőtársainkkal, és vegyük meg a választott könyveket magunk" - erre biztatja a szülőket a Szülői Hang Közösség.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.