Milyen a központi középiskolai felvételi magyarból? Hány feladatot kell megoldani, és mikor lesz a 2019-es írásbeli? Ebben a cikkben minden infót megtaláltok.
Mikor lesz az írásbeli felvételi?
Ugyanazon a napon, mint matekból: 2019. január 19-én tartják az írásbeliket - nemcsak a nyolcadikos diákok, hanem a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezők is ezen a napon írják meg a tesztet. A pótfelvételi pedig 2019. január 24-én 14 órától lesz.
Hány feladatot kell megoldani?
Összesen tíz feladatot, amelyből kilenc - olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában - egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik. "Megoldásukhoz a korábbi években elsajátított nyelvi, kommunikációs és helyesírási ismeretekkel kell rendelkezniük, valamint bizonyságot kell tenniük az életkoruknak megfelelő szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességekről és íráskészségről. A feladatok tehát a korábbi évfolyamokon tanultak alkalmazását kívánják meg, s elsősorban nem a nyelvtani ismeretanyag reprodukálását mérik, hanem az anyanyelvi készségek működésének színvonalát és az alapvető gondolkodási műveletekben való biztonság fokát (pl. felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás). A feladatok szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez egyaránt kapcsolódhatnak" - áll a tájékoztatóban.
Az a bizonyos tizedik feladat
A legösszetettebb feladat a tizedik: a diákoknak megadott témáról, adott műfajban kerek, egész, lezárt szöveget kell fogalmazniuk. A fogalmazásnak a téma megtartása és a terjedelmi kívánalom mellett (ez évfolyamonként eltérő) az alapvető nyelvhelyességi, szerkesztési, helyesírási és stílusbeli követelményeknek is meg kell felelnie.
Hány perc alatt kell megoldani a feladatsort?
A felvételizők a magyar nyelvi és a matematikai írásbelin is 45-45 percet kapnak - ezzel tantárgyanként 50-50 pontot szerezhetnek.
Ilyen lesz a 2019-es középiskolai felvételi matematikából: minden infó egy helyen
Milyen lesz a középiskolai központi felvételi matematikából? Lehet-e számológépet használni, hány feladatot kell megoldani? Minden infó egy helyen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
