"A tanári diploma értéke: 5320 forint" - ez a számítás terjed a Facebookon

„Garantált bérminimum (középfokú végzettséggel végezhető munka): nettó 129 675 forint. Tanári kezdő fizetés 6 év egyetem után: nettó 134 995 forint. A diploma értéke: 5320 forint” – ez a számítás egyre több oktatási témájú Facebook-oldalon és tanári Facebook-csoportban tűnt fel az elmúlt napokban.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, január elsejétől csak azoknak a pedagógusoknak a bére emelkedik, akik életkoruk vagy minősítésük miatt magasabb kategóriába vagy fokozatba kerülnek, illetve azoknak, akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni – ők ugyanis a bértábla alapján ennél is kevesebbet keresnének.

Vagyis 2019-ben bruttó 195 ezer forint egy főiskolai végzettségű, pályakezdő tanár bére a „gyakornok” kategóriában.

Mi a baj a bérekkel?

Az illetményalapot 2015 óta nem az évente néhány ezer forinttal emelkedő minimálbér, hanem a vetítési alap alapján kezdték számolni, amelynek az összege abban az évben a 2014-es minimálbérnek felelt meg.

Több tízezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése: ezért csalódnak nagyot minden januárban

„6 éves, egyetemi képzést követően a kezdő tanári fizetés" és „szakmunkás minimálbér". Mi a különbség a kettő között? Semmi - ez a mém kezdett terjedni 2018 utolsó napjaiban, a 2019-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megszületése után a tanári Facebook-csoportokban.

2015-ben így még csak pár ezer forintot veszítettek a pedagógusok, ám mivel a minimálbér azóta is évről évre emelkedik, a vetítési alap összege viszont változatlan, 101 500 forint, egyre nagyobb a különbség a tanárok fizetése és aközött, amit kézhez kaphatnának, ha az eredeti ígéretekhez híven még mindig a minimálbér határozná meg a bértáblát.

A helyettes államtitkár szerint jövőre emelhetik a vetítési alapot

A pedagógusok béréről múlt héten Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár azt mondta: a vetítési alap (vagyis a pedagógusok bértáblájának alapja) emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, „de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk. Emellett számos törvénymódosítást tervezünk, de várnunk kell az új Nemzeti alaptanterv elfogadására, hiszen annak is lehet következménye az óraszámokra, az óraterhelésre nézve” – mondta a Magyar Hírlapnak.

2020-ban emelkednek a tanári fizetések? Erről egyeztet az államtitkárság, amely egy érdekes ötlettel rukkolt elő

„A vetítési alap emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk" - ezt mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Gondolkodnak egy, a pályára visszatérést ösztönző ösztöndíjon is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.