Félévkor nem lehet megbukni, nem bizonyítványt, csak értesítőt kapnak a diákok

A félévi valójában nem bizonyítvány, csupán értesítő - oszlatta el a tévhiteket Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.

  • Eduline

Ha egy diák azt mondja félévkor, hogy megbuktam, az valójában nem igaz. Mindezt azzal magyarázza a történelemtanár, hogy a félévi nem bizonyítvány, csupán egy értesítő. Ez azt jelenti, hogy az iskola értesítést küld arról, hogy az év közepén melyik tantárgyból hogyan áll a diák - írja Jocó bácsi a wmn.hu-n. 

"A bukás azt jelenti, hogy az első félév nem sikerült. De a közoktatás nem egyetem, hogy félévekben és az azokra kapott jegyekben gondolkodjunk" - tette hozzá Jocó bácsi.

Szerinte ezt az értesítést egy lehetőségnek kellene tekinteni: „most így állok, de még van fél évem javítani a jegyeimen”. A történelemtanár szerint ez a hozzáállás pszichésen is hat a gyerekekre. Egyes pedagógusoknál ilyenkor is lehet még javítani, de Jocó bácsi arra buzdítja a diákokat, hogy ne csak ilyenkor kapjanak észbe, "javíthatnak" egész évben.

Itt vannak a friss adatok: az általános iskolások és a középiskolások száma is csökkent

Az általános iskolákban hatezerrel kevesebb diák kezdte el a 2018/2019-es tanévet, mint ahányan a 2017/2018-as tanévben tanultak ezekben az intézményekben.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.