Félévkor nem lehet megbukni, nem bizonyítványt, csak értesítőt kapnak a diákok

A félévi valójában nem bizonyítvány, csupán értesítő - oszlatta el a tévhiteket Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.

  • Eduline

Ha egy diák azt mondja félévkor, hogy megbuktam, az valójában nem igaz. Mindezt azzal magyarázza a történelemtanár, hogy a félévi nem bizonyítvány, csupán egy értesítő. Ez azt jelenti, hogy az iskola értesítést küld arról, hogy az év közepén melyik tantárgyból hogyan áll a diák - írja Jocó bácsi a wmn.hu-n. 

"A bukás azt jelenti, hogy az első félév nem sikerült. De a közoktatás nem egyetem, hogy félévekben és az azokra kapott jegyekben gondolkodjunk" - tette hozzá Jocó bácsi.

Szerinte ezt az értesítést egy lehetőségnek kellene tekinteni: „most így állok, de még van fél évem javítani a jegyeimen”. A történelemtanár szerint ez a hozzáállás pszichésen is hat a gyerekekre. Egyes pedagógusoknál ilyenkor is lehet még javítani, de Jocó bácsi arra buzdítja a diákokat, hogy ne csak ilyenkor kapjanak észbe, "javíthatnak" egész évben.

Itt vannak a friss adatok: az általános iskolások és a középiskolások száma is csökkent

Az általános iskolákban hatezerrel kevesebb diák kezdte el a 2018/2019-es tanévet, mint ahányan a 2017/2018-as tanévben tanultak ezekben az intézményekben.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.