Félévkor nem lehet megbukni, nem bizonyítványt, csak értesítőt kapnak a diákok

A félévi valójában nem bizonyítvány, csupán értesítő - oszlatta el a tévhiteket Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár.

  • Eduline

Ha egy diák azt mondja félévkor, hogy megbuktam, az valójában nem igaz. Mindezt azzal magyarázza a történelemtanár, hogy a félévi nem bizonyítvány, csupán egy értesítő. Ez azt jelenti, hogy az iskola értesítést küld arról, hogy az év közepén melyik tantárgyból hogyan áll a diák - írja Jocó bácsi a wmn.hu-n. 

"A bukás azt jelenti, hogy az első félév nem sikerült. De a közoktatás nem egyetem, hogy félévekben és az azokra kapott jegyekben gondolkodjunk" - tette hozzá Jocó bácsi.

Szerinte ezt az értesítést egy lehetőségnek kellene tekinteni: „most így állok, de még van fél évem javítani a jegyeimen”. A történelemtanár szerint ez a hozzáállás pszichésen is hat a gyerekekre. Egyes pedagógusoknál ilyenkor is lehet még javítani, de Jocó bácsi arra buzdítja a diákokat, hogy ne csak ilyenkor kapjanak észbe, "javíthatnak" egész évben.

Itt vannak a friss adatok: az általános iskolások és a középiskolások száma is csökkent

Az általános iskolákban hatezerrel kevesebb diák kezdte el a 2018/2019-es tanévet, mint ahányan a 2017/2018-as tanévben tanultak ezekben az intézményekben.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.