Párizsban a 15-18 éves tanulóknak 9-kor is kezdődhet az iskola, az oktatási miniszter egy frissen kiadott engedélye alapján. Illetve Nagy-Britanniában is felmerült, hogy érdemes lenne későbbre tolni a középiskolákban a tanítás kezdetét, sőt, akár felső tagozaton is. Sok gyerek szenved a kimerültségtől, és még az elhízásnak is köze lehet a kialvatlansághoz - írja a Guardian.
De vajon kiknek lenne jó a kilenc órai iskolakezdés és milyen előnyei vannak, ha később szólal meg a becsengetés?
Kimerültség?
Ez az egyik legfontosabb oka a későbbi iskolakezdésnek. Mivel a diákok többsége nem lesz álmos este háromnegyed tizenegy előtt, így képtelenség a szervezetnek ilyen korban még szükséges 8-10 órás pihenést kivitelezni. Ennek oka pedig, hogy a fejlett országok többségében még mindig a reggel nyolcas iskolakezdés elterjedt. A Minnesotai Egyetemen azt is kimutatták, hogy a napi kilenc óránál kevesebbet alvó diákok körében magasabb a depresszióra való hajlam.
Ez azért is nagyon fontos, mert jelenleg ismert kutatások szerint a serdülők bioritmusa alapvetően eltér a felnőttekétől és a gyermekekétől.
Közeledik a tízezerhez a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) négypontos követeléseit aláírók száma.
Már az iskolába eljutni is komoly kihívás
Alaphelyzetben a városok többsége a reggeli órákban komoly forgalmi dugókkal küzd, hiszen nem csak a diákok többsége, hanem a munkába járók is közel azonos időben indulnak, hogy időben elkezdhessék a napot. Az iskolák környéke pedig kifejezetten forgalmas reggel és délután is, hiszen a vidéki diákok egy részét kocsival viszik iskolába, illetve sokakat hazafelé is felvesznek a szüleik.
Erre több megoldás is érkezett már, az egyik ilyen, hogy csúsztatott iskolakezdést lehetne bevezetni – forgó rendszerben fél nyolcas, nyolcas és fél kilences becsöngetéssel –, így nem egyszerre próbálna több száz autós eljutni az iskolákhoz.
Fontos az iskolai eredmény
Egy korábbi kutatásban részt vevő kamaszok tanulmányi eredménye is javult a később kezdődő tanítás bevezetésével. "A tanítás kezdetének komoly hatása van arra, hogyan tanulnak a diákok és milyen eredményeket érnek el. A serdülőknek megvan a maguk életritmusa. A kérdés: milyen időbeosztás szerint működik az iskolájuk?" - hangsúlyozta a tanulmány egyik szerzője, Horacio de la Iglesia, a Washingtoni Egyetem biológiaprofesszora.
Persze nem minden arany, ami fénylik
A későbbi iskolakezdéssel kapcsolatban persze nem csak a pozitívumokat lehet sorolni. Nemrég itthon is a közbeszéd része lett az esetleges kilenc órai iskolakezdés, azonban az iskolák mégsem vezették be eddig, alighanem a szülők munkarendje miatt.
A realitás még mindig az, hogy sok iskolában nem is reggel nyolckor kezdődik az oktatás, hanem inkább hétkor, több intézményben például nulladik órában tudják le a kötelező napi tesit. Ehhez már legkésőbb hat órakor fel kell kelni, aki ingázik, annak még korábban szól az ébresztő.
Arról nem is beszélve, hogy vajon mikor érnének haza a diákok, ha kilencre mennének iskolába és 7-8 órát mindenképp a tanulással, ezek után pedig pár órát az utazással vagy magánórákkal, sporttal töltenének.
Vannak, akik belevágtak
Nem Franciaország az egyetlen, ahol később kezdődik az iskola. Az Egyesült Államok legjobbnak tartott középsikolájában például 9:15-kor kezdődik az első óra.
„Garantált bérminimum (középfokú végzettséggel végezhető munka): nettó 129 675 forint. Tanári kezdő fizetés 6 év egyetem után: nettó 134 995 forint. A diploma értéke: 5320 forint" - ez a számítás egyre több oktatási témájú Facebook-oldalon és tanári Facebook-csoportban tűnt fel az elmúlt napokban.
