Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az óvodákban az egy százalékot sem éri el a férfi pedagógusok aránya, míg az általános iskolákban dolgozó 78 ezer tanító és tanár közül mindössze minden hetedik férfi. A gimnáziumokban már jobb a nemi arány, ott a pedagógusok harminc százaléka férfi. De vajon miért baj, hogy a tanári szakma elnőiesedett?
Százhúsz férfi és 31 342 nő – ilyen a nemek aránya a magyarországi óvodákban, vagyis a férfi pedagógusok aránya az egy százalékot sem éri el. A legfrissebb közoktatási statisztikai kiadványt kedden hozta nyilvánosságra az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a kormányzati oldalon, ez a 2016/2017-es tanévről tartalmaz részletes adatokat.
A kiadványból kiderül: az általános iskolákban 77 600 pedagógus tanít, 67 ezer nő és tízezer férfi. A gimnáziumokban és a szakképzésben jobb a helyzet: a gimnáziumi tanárok harmada férfi, de a szakgimnáziumokban sem éri el a 40 százalékot az arányuk. Egyedül a szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – kiegyensúlyozott a nemek aránya, nagyjából 50-50 százalékban dolgoznak férfiak és nők.
Elnőiesedett a szakma: és ez miért baj?
„Ez az összes modern országban aktuális probléma. A lányok és fiúk egészséges fejlődéséhez mindkét nem hatásaira egyenlő arányban van szükség. Ha a gyermekeink - fiúk és lányok egyaránt - nem látnak gyermekkorukban férfi vagy női szerepmintákat, abból egyértelműen hátrányuk származik a nemek megértése, a kapcsolatépítés vagy konfliktusmegoldás területén. Azt látjuk, hogy a fiúk csökkenő iskolai teljesítménnyel reagálnak az elnőiesedett oktatásra. A Berlini Egyetem kutatása szerint a német iskolákban a férfi tanárok számának növekedésével nőtt a fiúk tanulmányi eredményessége is” – mondta korábban az Eduline-nak Léder László pszichológus.
Az Apa Akadémia alapítója úgy látja, a férfi tanárok hiánya elsősorban a fiúk viselkedésére van direkt hatással, de a lányok számára is hátrányt jelent, különösen apahiány esetén vagy például a pubertáskor idején. „Azt látjuk, ahol férfi tanárok is vannak, a fiúk könnyebben bevonhatók a tanórákon kívüli aktivitásba, könnyebben vesznek részt különböző társas programokban, illetve jobbak az iskolai eredményeik” - magyarázta.
Hozzátette azt is, a férfi és a női tanárok együttes jelenléte segítséget jelent a diákoknak a nemek kapcsolatának megértéséhez is, hiszen „nevelőink és tanáraink mindig személyiségükön keresztül nevelnek és oktatnak, sőt a "tanár személye", személyes viselkedése, értékítélete a "rejtett tanmenet" alapját képezi”.
Eltűntek a férfiak az iskolákból: de miért baj, hogy elnőiesedett az oktatás?
"A férfi tanárok hiánya elsősorban a fiúk viselkedésére van direkt hatással, de a lányok számára is hátrányt jelent, különösen apahiány esetén vagy például a pubertáskor idején" - mondta az Eduline-nak Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója, aki szerint "vissza kell csempészni" az iskolákba a férfiakat.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).