Ezek a tanárok hiányoznak az iskolákból: miért választja ilyen kevés férfi ezt a pályát?

Az óvodákban az egy százalékot sem éri el a férfi pedagógusok aránya, míg az általános iskolákban dolgozó 78 ezer tanító és tanár közül mindössze minden hetedik férfi. A gimnáziumokban már jobb a nemi arány, ott a pedagógusok harminc százaléka férfi. De vajon miért baj, hogy a tanári szakma elnőiesedett?

  • Tóth Alexandra

Százhúsz férfi és 31 342 nő – ilyen a nemek aránya a magyarországi óvodákban, vagyis a férfi pedagógusok aránya az egy százalékot sem éri el. A legfrissebb közoktatási statisztikai kiadványt kedden hozta nyilvánosságra az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a kormányzati oldalon, ez a 2016/2017-es tanévről tartalmaz részletes adatokat.

A kiadványból kiderül: az általános iskolákban 77 600 pedagógus tanít, 67 ezer nő és tízezer férfi. A gimnáziumokban és a szakképzésben jobb a helyzet: a gimnáziumi tanárok harmada férfi, de a szakgimnáziumokban sem éri el a 40 százalékot az arányuk. Egyedül a szakközépiskolákban – vagyis a volt szakiskolákban – kiegyensúlyozott a nemek aránya, nagyjából 50-50 százalékban dolgoznak férfiak és nők.

Elnőiesedett a szakma: és ez miért baj?

„Ez az összes modern országban aktuális probléma. A lányok és fiúk egészséges fejlődéséhez mindkét nem hatásaira egyenlő arányban van szükség. Ha a gyermekeink - fiúk és lányok egyaránt - nem látnak gyermekkorukban férfi vagy női szerepmintákat, abból egyértelműen hátrányuk származik a nemek megértése, a kapcsolatépítés vagy konfliktusmegoldás területén. Azt látjuk, hogy a fiúk csökkenő iskolai teljesítménnyel reagálnak az elnőiesedett oktatásra. A Berlini Egyetem kutatása szerint a német iskolákban a férfi tanárok számának növekedésével nőtt a fiúk tanulmányi eredményessége is” – mondta korábban az Eduline-nak Léder László pszichológus.

Az Apa Akadémia alapítója úgy látja, a férfi tanárok hiánya elsősorban a fiúk viselkedésére van direkt hatással, de a lányok számára is hátrányt jelent, különösen apahiány esetén vagy például a pubertáskor idején. „Azt látjuk, ahol férfi tanárok is vannak, a fiúk könnyebben bevonhatók a tanórákon kívüli aktivitásba, könnyebben vesznek részt különböző társas programokban, illetve jobbak az iskolai eredményeik” - magyarázta.

Hozzátette azt is, a férfi és a női tanárok együttes jelenléte segítséget jelent a diákoknak a nemek kapcsolatának megértéséhez is, hiszen „nevelőink és tanáraink mindig személyiségükön keresztül nevelnek és oktatnak, sőt a "tanár személye", személyes viselkedése, értékítélete a "rejtett tanmenet" alapját képezi”.

Eltűntek a férfiak az iskolákból: de miért baj, hogy elnőiesedett az oktatás?

"A férfi tanárok hiánya elsősorban a fiúk viselkedésére van direkt hatással, de a lányok számára is hátrányt jelent, különösen apahiány esetén vagy például a pubertáskor idején" - mondta az Eduline-nak Léder László pszichológus, az Apa Akadémia alapítója, aki szerint "vissza kell csempészni" az iskolákba a férfiakat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.