Túlterheltek a tanárok és a diákok, alacsonyak a fizetések: íme, a PDSZ sztrájkkövetelései

Csökkentsék a diákok és a pedagógusok munkaterhelését, állítsák vissza a pedagógusok óraszámát legfeljebb 22 tanórára - többek között ezt követeli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline

„A PDSZ abban érdekelt, hogy a szakszervezetek sztrájkbizottságban egyeztessenek a sztrájkkövetelésekről - az ágazati követelésekről is. Ez utóbbiak arra irányulnak, hogy

- a pedagógus-illetményrendszer vetítési alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen;

- állítsák vissza a pedagógusok kötelező óraszámát a közoktatási törvényben korábban rögzítettek szerint, de legfeljebb 22 tanórára;

- csökkenjen a diákok és a pedagógusok munkaterhelése;

- az intézmények gazdasági és szervezeti autonómiájának helyreállítása”

- írta Facebook-oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, miután a szakszervezetek átadták sztrájkköveteléseiket az innovációs minisztériumnak.

Hozzáteszik: azt is követelik, hogy az új Nemzeti alaptanterv elfogadását megelőzően induljon el egy – az iskolaszerkezetről, közoktatási stratégiáról szóló – társadalmi vita és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről szóló szakmai vita.

Országos demonstráció lesz a középiskolai felvételi napján, de minden diák eljut majd a vizsgára

Január 19-re országos demonstrációt hirdettek szakszervezetek, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azonban kiemelte: úgy időzítik majd a blokádokat, hogy minden diák eljusson az aznap tartott középiskolai felvételi vizsgára.

2020-ban emelkednek a tanári fizetések? Erről egyeztet az államtitkárság, amely egy érdekes ötlettel rukkolt elő

„A vetítési alap emelését a 2019-es költségvetés nem tartalmazza, de a 2020-as büdzsébe bekerülhet, erről már egyeztetünk" - ezt mondta Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Gondolkodnak egy, a pályára visszatérést ösztönző ösztöndíjon is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.