Emelkedik a tanárok fizetése? Szó sincs béremelésről a szakszervezet szerint

Szó sincs béremelésről, január 1-től csak azoknak a pedagógusoknak a bére emelkedik, akik életkoruk vagy minősítésük miatt magasabb kategóriába vagy fokozatba kerülnek, illetve azoknak, akiknek a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni – hívta fel a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

  • Eduline

2019. január 1-től csak azoknak a pedagógusoknak a fizetése emelkedik, akiknek

- a bérét a garantált bérminimum szintjére kell felhozni, mert a pedagógus-bértábla szerint még ennél is kevesebbet keresnének

- akiket a pedagógus-előmeneteli rendszer szerint háromévenként magasabb kategóriába kell sorolni;

- akik minősítésüket követően magasabb besorolási fokozatba lépnek

emelte ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, reagálva Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkárának január eleji nyilatkozatára. Az államtitkár a TV2-nek azt mondta, idén a pedagógusoknál is várható 13 százalékos béremelés.

„Ezeket a jogszabályi kötelezettségeket a PDSZ véleménye szerint nem lehet béremelésként beállítani, különösen annak ismeretében, hogy a pedagógus-illetmények számításának alapja még mindig a 2014. évi minimálbér” – teszi hozzá a PDSZ.

100-250 ezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése, ha egy szabályon változtatnának

Bruttó 100-250 ezer forint közötti összeggel lehetne magasabb a pedagógusok fizetése, ha a bértábla alapja a vetítési alap még mindig a minimálbér lenne - derül ki a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének számításaiból.

Több tízezer forinttal lehetne magasabb a tanárok fizetése: ezért csalódnak nagyot minden januárban

„6 éves, egyetemi képzést követően a kezdő tanári fizetés" és „szakmunkás minimálbér". Mi a különbség a kettő között? Semmi - ez a mém kezdett terjedni 2018 utolsó napjaiban, a 2019-es minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodás megszületése után a tanári Facebook-csoportokban.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?