Halmokban áll a szemét, megjelentek a patkányok: nem akarták kinyitni a római iskolákat

Egészségügyi veszélyt jelent a római iskolák körül felhalmozódott szemét, ezért nem akarták megnyitni az épületeket.

  • MTI

 A  kritikus szeméthelyzet miatt az olasz főváros mintegy 3 ezer iskolájának nem akarták megnyitni az épületeit a téli szünet után hétfőn újrakezdődött tanév első napján. Arra hivatkoztak, hogy az iskolák körül hetek óta felgyülemlett hulladék és a patkányok megjelenése egészségügyi veszélyt jelent. Végül az igazgatók engedtek és megnyitották az iskolákat, mivel ígéretet kaptak Virginia Raggi római főpolgármestertől, hogy a lehető leggyorsabban megtisztítja a fővárost a szeméttől. 

A hétvégén majdnem 6 ezer tonna hulladékot szállítottak el az olasz főváros utcáiról, elsősorban az oktatási és más közintézmények közeléből. 

Rómában régóta problémát jelent a háztartási hulladék elszállítása, amelyet az olasz fővárosban a nyílt utcán álló kukákban és tárolókban kell elhelyezni. Ezek teljesen megteltek, így most a szemét körülöttük tornyosul.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.