Egyre rosszabb helyzetbe kerülnek a tankönyvkiadók

Egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek a magán tankönyvkiadók a hazai tankönyvpiacon.

  • Eduline

Kereszty Péter, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének elnöke azt mondta az ATV Start műsorában, hogy a tankönyvellátás 30 százalékát még ennek ellenére is a magánkiadók adják.

Viszont az új törvények megnehezítik a helyzetüket. Először is egy könyv tankönyvvé nyilvánítását gátolják, azonkívül a már érvényes engedéllyel rendelkező tankönyvek meghosszabbítását, és a tankönyvjegyzékre kerülését nehezítik a magánkiadók számára - magyarázta. 

Ennek mind a pedagógusok, mind a tanulók nagy vesztesei, közölte az elnök, majd elmondta, hogy korábban a tanárok megválaszthatták, melyik tankönyv felel meg az ő módszertanuknak, felfogásuknak. Ezek kínálata mostanra jelentősen szűkült.

Sarokba szorították a magánkiadókat, kezdődnek a tárgyalások

Hiába szerették volna meghosszabbítani a magánkiadók tankönyveik engedélyét, ezt eljárás nélkül elutasították.

Az elnök azt is hozzátette, a pedagógusok szerint jelenlegi állami tankönyvek tartalmilag nagyon gyenge minőségűek. Még a legjobbnak ítélt tankönyv is csak "majdnem" olyan jó, mint a magánkiadós könyvek, tette hozzá. 

Az állami tankönyvek minősége azért nem felel meg, folytatta, mert bár elég nagy uniós támogatást kaptak rá, viszont rövid időt szántak az összeállítására. Három hónap alatt nem lehet jó tankönyvet csinálni, jelentette ki a TANOSZ elnöke, aki azt is elmondta, hogy jelenleg mindössze két közismereti állami tankönyvből választhatnak a tanárok.

Készülhetnek a gimnáziumi tankönyvek a honvédelemről

Gimnazistáknak és szakgimnazistáknak is szüksége lesz a készülő tankönyvekre. Mindössze 30 nap áll rendelkezésre a kiadóknak pályázni.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.