Három nappal lerövidítették a téli szünetet: valójában január 7-ig kellene tartania a vakációnak?

Valójában csak háromnapos a téli szünet - véli az egyik szülői szervezet, amely szerint még a január 7-ét is ki kellene adni a diákoknak.

  • Eduline

„Mivel a törvény értelmében a téli szünet napjainak számába nem számítanak bele a tanítás nélküli pihenőnapok (szombat, vasárnap), a munkaszüneti napok (ünnepnapok) és az országosan, egységesen elrendelt munkanap-áthelyezések (ledolgozott szombatok), akkor kiderül, hogy az iskolák megrövidítették a hatnapos téli szünetet három nappal” – írja közleményében a Fővárosi Szülők Egyesülete a Gyermekekért.

A szervezet részletes lebontást készített a téli szünet napjairól, amiből kiderül, a diákok valójában csak a december 27-ét és 28-át, valamint a január 2-át kapták meg szünetnek, az összes többi nap mindenki más számára is pihenőnap vagy munkaszüneti nap.

„Ha értelmezésünk megállja a helyét, akkor jan. 03. (csütörtök), január 04. (péntek) és jan. 07. (hétfő) napokon is téli szünet lenne a tanulók számára” – írják.

Kiborultak a szülők és a diákok az "extra" szombati tanítási nap miatt: miért kell ilyenkor iskolába menni?

Miért kell a diákoknak tanítási szünetre eső szabadnapokat „ledolgozniuk" szombatonként? Ezt a kérdést teszik fel szülők, tanárok és diákok a közösségi oldalakon, fórumokon.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna