Kiborultak a szülők és a diákok az "extra" szombati tanítási nap miatt: miért kell ilyenkor iskolába menni?

Miért kell a diákoknak tanítási szünetre eső szabadnapokat „ledolgozniuk” szombatonként? Ezt a kérdést teszik fel szülők, tanárok és diákok a közösségi oldalakon, fórumokon.

  • Eduline

Miért kell a gyerekeknek ledolgozniuk a december 31-ét, ha az hivatalosan a téli szünetre esik?

Miért kell szombaton iskolába menni? Amit ledolgozunk, az eleve őszi szünet volt.

Csak nekem tűnt fel, hogy a téli szünet két napját is ledolgoztatják szombatonként a diákokkal?

Az elmúlt hetekben tucatjával tűntek fel ilyen kérdések a fórumokon és a kérdés-válasz oldalakon. Nem véletlenül: decemberre két szombati tanítási napot is beiktattak, másfél hete a december 24-i szabadnapot, most szombaton pedig a december 31-ét "dolgozzák le" a munkavállalók és a diákok.

A népharagot önmagában nem a szombati tanítási nap robbantotta ki (bár az sem népszerű műfaj), hanem az, hogy mind a december 24-e, mind a december 31-e a téli szünetre esik, vagyis ezen a két napon a diákok egyébként sem mennének iskolába - akkor sem, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium nem döntött volna úgy, hogy a karácsony és a szilveszter miatt szabadnapot ad a dolgozóknak.

Miért kell szombaton iskolába menni? Mert "számozott" tanítási nap

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ) úgy döntöttek, magától az Emberi Erőforrások Minisztériumától kérdezik meg, miért kell szombatonként „ledolgozni” olyan szabadnapokat, amelyek eleve tanítási szünetre esnek. Arra kérték a tárcát, nyilvánosan erősítse meg, hogy ezeken a szombati tanítási napokon nem kell órákat tartani, "annak érdekében, hogy ne eredményezzen a munkanapok áthelyezése a tanulók számára több tanítási napot".

A minisztérium azonban – derült ki a válaszukból – nem ért egyet a PDSZ-szel. Szerintük a „hivatalos munkanappá” nyilvánított szombatok az iskolákban „hivatalos, tehát számozott tanítási napok”, ezen az sem változtat, ha a "ledolgozandó" nap tanítási szünetre esik – ilyen volt például a november 2-a is, amely az őszi szünetre esett, november 10-én mégis le kellett dolgozni az iskolákban is.

Hozzáteszik azt is: a rendszer a dolgozó szülők munkarendjéhez igazodik, viszont a jogszabályok alapján többféleképpen meg lehet szervezni a szombati tanítási napokat. Vagy „normál” tanítási napot tartanak, de az igazgató úgy is dönthet, hogy erre a napra tanítási szünetet rendel el (ám ebben az esetben ezt a napot pótolni kell egy másik szombaton vagy délutánonként) vagy tanítás nélküli munkanappá nyilvánítja az adott szombatot.

„A ledolgozós szombatok amúgy sem hatékonyak"

Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár is kifakadt az „igazságtalan” szombati tanítási napokra. „Mielőtt azt hinnétek, nem, nem nekem. Mert felnőtt vagyok, tudom, hogy le kell dolgoznom a napokat ugyanúgy, mint másnak. De a gyerekeknek igenis igazságtalan. Ugyanis egy napot kell ledolgozniuk az őszi szünetből. Miért is?” – írta két héttel ezelőtt Facebook-oldalán.

„Nekik az szünet, a pihenés ideje. Akkor meg miért is kell nekik ma iskolában lenniük?! "A szülők dolgoznak, a gyerekekre meg vigyáznia kell valakinek!" - hangzana a hivatalos válasz. Ezt értem. De ha mi tanárok amúgy is dolgozunk, akkor miért ne jöhetne be ügyletetre az a gyerek, akinek a szülei dolgoznak? Úgy, ahogy a szünetek munkanapjain is ügyeletet tartunk. Tudom, mert az őszi szünetben dolgoztam” – tette hozzá.

„A szünet, az legyen szünet! Ne kelljen nekik előtte-utána pluszban jönniük! Jó lenne, ha a döntéshozók végre ezt figyelembe vennék... A ledolgozós szombatok amúgy sem hatékonyak és semmi értelmük. Mert akinek van szülői igazolása, amúgy sem jön be, negyed létszámú osztállyal meg nehéz kezdeni bármit is” – írta.

Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum

Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?