A kormány ugyan nemet mondott a diákok követeléseire, és nem törölte el a szakgimnazisták kötelező szakmai érettségijét, idén lazítottak a rendszeren, és választhatóvá tették az úgynevezett mellék-szakképesítés megszerzését.
Az építőipari szakmacsoportban ilyen szakképesítés például a digitális műszaki rajzoló, az egészségügyi szakgimnáziumokban az általános ápolási és egészségügyi asszisztens, az informatikai szakmacsoportban az irodai informatikus, a nyomdaipari szakmacsoportban a digitális kép- és szövegszerkesztő.
„A diákoknak a 10. évfolyamban dönteniük kell arról, szeretnék-e megszerezni a mellék-szakképesítést” – mondta a változásról a HVG-nek Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, hozzátéve: akik szeretnének ilyen ismereteket szerezni, azoknak az iskola biztosítja a szakmai órákat, a diákok pedig még az érettségi előtt szakmai vizsgát tesznek. A mellék-szakképesítésről lemondó diákok így felszabaduló óráit a helyi tanterv alapján például informatikaoktatásra, szakmai kompetenciák fejlesztésére fordíthatják az intézmények, de akár valamelyik érettségi tárgyat is taníthatják emelt óraszámban.
A mellék-szakképesítés szerepe az lenne, hogy ha egy szakgimnazista nem szeretne technikusi oklevelet szerezni, sem pedig érettségizni, akkor sem „üres kézzel” indul a munkaerőpiacon, hanem a mellék-szakképesítésének megfelelő állásokra pályázhat – magyarázta Tóth József. A kötelező szakmai érettségi marad, a végzősöknek a négy kötelező tárgy – a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv – mellett továbbra is komplex szakmai érettségit kell tenniük, vagyis az ötödik érettségi tárgyuk (szemben a gimnáziumi rendszerrel) nem szabadon választható. Ha egy végzősnek az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz egy másik közismereti tárgyból is érettségiznie kell, összesen hat tárgyból kénytelen vizsgázni.
A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.
Hogyan lehet kiválasztani a legjobb középiskolát? Ezt tanácsolják a szakemberek
„Szerintetek melyik középiskolát válasszam?", „Tudtok nekem olyan középiskolát mondani, ami nem nehéz?", „Már nyolcadikos vagyok, és egyre szorul a hurok, ahogy közeledik a december, mit ajánlotok, hol tanuljak tovább?" - több tucat ezekhez hasonló, tanácstalan diákoktól és szülőktől származó kérdést lehet találni a fórumokon és a kérdés-válasz oldalakon.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
