Így változott a szakgimnáziumi érettségi: íme, a részletek

A kormány ugyan nemet mondott a diákok követeléseire, és nem törölte el a szakgimnazisták kötelező szakmai érettségijét, idén lazítottak a rendszeren, és választhatóvá tették az úgynevezett mellék-szakképesítés megszerzését.

  • Eduline

Az építőipari szakmacsoportban ilyen szakképesítés például a digitális műszaki rajzoló, az egészségügyi szakgimnáziumokban az általános ápolási és egészségügyi asszisztens, az informatikai szakmacsoportban az irodai informatikus, a nyomdaipari szakmacsoportban a digitális kép- és szövegszerkesztő.

„A diákoknak a 10. évfolyamban dönteniük kell arról, szeretnék-e megszerezni a mellék-szakképesítést” – mondta a változásról a HVG-nek Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, hozzátéve: akik szeretnének ilyen ismereteket szerezni, azoknak az iskola biztosítja a szakmai órákat, a diákok pedig még az érettségi előtt szakmai vizsgát tesznek. A mellék-szakképesítésről lemondó diákok így felszabaduló óráit a helyi tanterv alapján például informatikaoktatásra, szakmai kompetenciák fejlesztésére fordíthatják az intézmények, de akár valamelyik érettségi tárgyat is taníthatják emelt óraszámban.

A mellék-szakképesítés szerepe az lenne, hogy ha egy szakgimnazista nem szeretne technikusi oklevelet szerezni, sem pedig érettségizni, akkor sem „üres kézzel” indul a munkaerőpiacon, hanem a mellék-szakképesítésének megfelelő állásokra pályázhat – magyarázta Tóth József. A kötelező szakmai érettségi marad, a végzősöknek a négy kötelező tárgy – a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv – mellett továbbra is komplex szakmai érettségit kell tenniük, vagyis az ötödik érettségi tárgyuk (szemben a gimnáziumi rendszerrel) nem szabadon választható. Ha egy végzősnek az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz egy másik közismereti tárgyból is érettségiznie kell, összesen hat tárgyból kénytelen vizsgázni.

A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Hogyan lehet kiválasztani a legjobb középiskolát? Ezt tanácsolják a szakemberek

„Szerintetek melyik középiskolát válasszam?", „Tudtok nekem olyan középiskolát mondani, ami nem nehéz?", „Már nyolcadikos vagyok, és egyre szorul a hurok, ahogy közeledik a december, mit ajánlotok, hol tanuljak tovább?" - több tucat ezekhez hasonló, tanácstalan diákoktól és szülőktől származó kérdést lehet találni a fórumokon és a kérdés-válasz oldalakon.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.