Így változott a szakgimnáziumi érettségi: íme, a részletek

A kormány ugyan nemet mondott a diákok követeléseire, és nem törölte el a szakgimnazisták kötelező szakmai érettségijét, idén lazítottak a rendszeren, és választhatóvá tették az úgynevezett mellék-szakképesítés megszerzését.

  • Eduline

Az építőipari szakmacsoportban ilyen szakképesítés például a digitális műszaki rajzoló, az egészségügyi szakgimnáziumokban az általános ápolási és egészségügyi asszisztens, az informatikai szakmacsoportban az irodai informatikus, a nyomdaipari szakmacsoportban a digitális kép- és szövegszerkesztő.

„A diákoknak a 10. évfolyamban dönteniük kell arról, szeretnék-e megszerezni a mellék-szakképesítést” – mondta a változásról a HVG-nek Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet elnöke, hozzátéve: akik szeretnének ilyen ismereteket szerezni, azoknak az iskola biztosítja a szakmai órákat, a diákok pedig még az érettségi előtt szakmai vizsgát tesznek. A mellék-szakképesítésről lemondó diákok így felszabaduló óráit a helyi tanterv alapján például informatikaoktatásra, szakmai kompetenciák fejlesztésére fordíthatják az intézmények, de akár valamelyik érettségi tárgyat is taníthatják emelt óraszámban.

A mellék-szakképesítés szerepe az lenne, hogy ha egy szakgimnazista nem szeretne technikusi oklevelet szerezni, sem pedig érettségizni, akkor sem „üres kézzel” indul a munkaerőpiacon, hanem a mellék-szakképesítésének megfelelő állásokra pályázhat – magyarázta Tóth József. A kötelező szakmai érettségi marad, a végzősöknek a négy kötelező tárgy – a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem és az idegen nyelv – mellett továbbra is komplex szakmai érettségit kell tenniük, vagyis az ötödik érettségi tárgyuk (szemben a gimnáziumi rendszerrel) nem szabadon választható. Ha egy végzősnek az egyetemi-főiskolai továbbtanuláshoz egy másik közismereti tárgyból is érettségiznie kell, összesen hat tárgyból kénytelen vizsgázni.

A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Hogyan lehet kiválasztani a legjobb középiskolát? Ezt tanácsolják a szakemberek

„Szerintetek melyik középiskolát válasszam?", „Tudtok nekem olyan középiskolát mondani, ami nem nehéz?", „Már nyolcadikos vagyok, és egyre szorul a hurok, ahogy közeledik a december, mit ajánlotok, hol tanuljak tovább?" - több tucat ezekhez hasonló, tanácstalan diákoktól és szülőktől származó kérdést lehet találni a fórumokon és a kérdés-válasz oldalakon.

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.