Iskolaválasztás előtt: kinek való a szakgimnázium?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 6. rész: szakgimnáziumok.

  • Eduline

Mikor jó választás?

A szakgimnázium (régi nevén szakközépiskola) olyan középiskola, ahol a diákok szakmai és közismereti képzést is kapnak, tanulmányaik végén pedig szakmai és érettségi bizonyítványt is szereznek. A szakgimnázium jó választás azok számára, akik 14 évesen még nem biztosak abban, az egyetemi-főiskolai továbbtanulást vagy inkább a szakmaszerzést választanák, ugyanakkor komolyan érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt. Mindez azért fontos, mert a szakképzés legutóbbi átalakítása óta nehéz képzést váltani, a tanulók órarendje ugyanis szakmánként különböző.

Mit tanulnak a diákok?

Magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, de a természettudományos tárgyak közül csak az adott szakmacsoporthoz legközelebb álló szerepel a kötelező tantárgyak listáján, a többi természettudomány csak a 9. évfolyamos „komplex természettudomány” órákon kerül elő, emellett a szakmai oktatás már a 9. évfolyamon magas óraszámban megkezdődik. Az újraszabott rendszerben a diákok már a negyedik évben szakmai papírt kapnak, az ötödik (választható) évben pedig piacképes végzettséget szerezhetnek − ám az érettségi után úgy is dönthetnek, hogy egyetemen vagy főiskolán tanulnak tovább. Aki szakmai végzettséget szerez, mindenképpen előnyösebb helyzetből indul a munkaerőpiacon, mint azok, akik egy „sima érettségivel” próbálkoznak, számos szakmában azonnal el tudnak helyezkedni a frissen végzettek. Azok azonban hátrányból indulnak a felsőoktatási felvételin, akik nem a szakmájuknak megfelelő szakon tanulnának tovább.

Iskolaválasztás előtt: mikor jó választás az egyházi iskola?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 2. rész: egyházi középiskolák.

Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kihez illik ez az iskolatípus?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.

A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.