Iskolaválasztás előtt: kinek való a szakgimnázium?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 6. rész: szakgimnáziumok.

  • Eduline

Mikor jó választás?

A szakgimnázium (régi nevén szakközépiskola) olyan középiskola, ahol a diákok szakmai és közismereti képzést is kapnak, tanulmányaik végén pedig szakmai és érettségi bizonyítványt is szereznek. A szakgimnázium jó választás azok számára, akik 14 évesen még nem biztosak abban, az egyetemi-főiskolai továbbtanulást vagy inkább a szakmaszerzést választanák, ugyanakkor komolyan érdeklődnek egy vagy több tantárgy iránt. Mindez azért fontos, mert a szakképzés legutóbbi átalakítása óta nehéz képzést váltani, a tanulók órarendje ugyanis szakmánként különböző.

Mit tanulnak a diákok?

Magyarból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, de a természettudományos tárgyak közül csak az adott szakmacsoporthoz legközelebb álló szerepel a kötelező tantárgyak listáján, a többi természettudomány csak a 9. évfolyamos „komplex természettudomány” órákon kerül elő, emellett a szakmai oktatás már a 9. évfolyamon magas óraszámban megkezdődik. Az újraszabott rendszerben a diákok már a negyedik évben szakmai papírt kapnak, az ötödik (választható) évben pedig piacképes végzettséget szerezhetnek − ám az érettségi után úgy is dönthetnek, hogy egyetemen vagy főiskolán tanulnak tovább. Aki szakmai végzettséget szerez, mindenképpen előnyösebb helyzetből indul a munkaerőpiacon, mint azok, akik egy „sima érettségivel” próbálkoznak, számos szakmában azonnal el tudnak helyezkedni a frissen végzettek. Azok azonban hátrányból indulnak a felsőoktatási felvételin, akik nem a szakmájuknak megfelelő szakon tanulnának tovább.

Iskolaválasztás előtt: mikor jó választás az egyházi iskola?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 2. rész: egyházi középiskolák.

Hat- és nyolcosztályos gimnáziumok: kihez illik ez az iskolatípus?

Érdemes-e tagozatos vagy két tanítási nyelvű középiskolát választani? Mennyibe kerül egy tanév egy magángimnáziumban? Tényleg többszörös a túljelentkezés a nyolcosztályos gimnáziumokban? Gyakori kérdések a középiskola-típusokról. 1. rész: hat- és nyolcosztályos gimnáziumok.

A cikk a HVG Középiskola 2019 kiadványában jelent meg. A HVG ismét elkészítette a legjobb 100 gimnázium listáját. A rangsorok mellett számos interjút, cikket találtok a középiskolai oktatásról, az iskolai nyelvoktatásról, beiskolázási költségekről, az iskolaválasztásról, szakgimnáziumokról. A HVG középiskolai rangsorát rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.