Mikor vezetik be az új tantervet? Ezt javasolja a pedagóguskar

Nincs az a zseniális új tanterv, amely előrelépést jelenthetne, ha nem adnak elegendő időt az iskoláknak arra, hogy átgondoltan és szakmailag megalapozottan elkészíthessék helyi tanterveiket.

  • Eduline

Az új Nemzeti alaptantervről szóló közleményükben azt írják, kormányrendeletként való megjelenése után miniszteri rendeletként a tantárgyi szerkezetet, tartalmakat és óraszámokat kibontó, több változatban készülő kerettanterveknek kell megszületnie, majd ezeket adaptálva kell az iskoláknak saját pedagógiai programjukat és ennek részeként helyi tantervüket elkészíteniük. "Ez nem pusztán egy adminisztratív feladat az iskolák számára, bár annak sem kevés. Ahhoz, hogy az új Nat üdvözlendő elvei ne ragadjanak meg a fióknak készülő papír szintjén, szükség van arra, hogy a helyi tanterveket a nevelőtestületek valóban átgondoltan és szakmailag megalapozottan készítsék el, valamint, hogy az új célokkal azonosuljanak, és az azok eléréséhez szükséges elveket a konkrét végrehajtás dokumentumaiban is megjelenítsék, továbbá ezekre felkészüljenek, és ezeket végrehajtsák" - részletezik.

Hozzáteszik: mindehhez sok időre és sokkal több erőforrásra, sőt a pedagógus-szerepek hosszú távú, stratégiai újragondolására van szükség, "máskülönben nincs az a zseniális új tanterv, ami előrelépést jelenthetne. Javasoljuk, hogy az új Nat és kerettanterv tényleges bevezetésének céldátumát csak azután jelöljük ki, ha a két dokumentum már elkészült, és jogszabályi legitimációja is megtörtént. Ez lehetőséget adna a nyugodt szakmai párbeszédre, és az intézmények sem szembesülnének lehetetlen szakmai és adminisztratív feladatokkal".

„Megértjük ugyanakkor azt is, hogy a változásra égető szükség van, valóban jó lenne, ha mielőbb elindulhatnának a mindenki által kívánatosnak tartott folyamatok. Az ellentmondás feloldására azt javasoljuk, hogy amennyiben ennek jogi feltételei tavaszra adottak lesznek, pilot program keretében önkéntes vállalással, területileg és minden más értelemben reprezentativitást biztosító kiválasztással 2019 szeptemberében induljon el a kipróbálás az új Nat és új kerettanterv legfontosabb elvei alapján” – írják.

A pedagóguskar szerint ez a lehetőség konkrét tapasztalatokat adhat az esetleges módosításokhoz is. „Támogatnánk azt is, hogy felmenő rendszerben például a hat évfolyamos gimnáziumok két év elteltével belépjenek a megvalósításba, illetve bizonyos tantárgyak esetén a felmenő rendszernél korábban lehessen elkezdeni, szintén önkéntes alapon az új Nat elvei szerinti oktatást” – teszik hozzá.

Kiemelik ugyanakkor: kötelezően csak a jogszabályok „körültekintő, határidőkkel nem sürgetett szakmai párbeszéd utáni korrekciója és elfogadása után” érdemes bevezetni az új Natot és a kerettantervet, időt biztosítva minden intézménynek.

Biztosan nem vezetik be jövőre az új alaptantervet

Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) 2019-es bevezetésére nem fog sor kerülni - jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés Kulturális Bizottságának fideszes elnöke a bizottság hétfői ülésén.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.