Elveszítette presztízsét a tanári szakma: szomorú adatok a pedagóguspályáról

2016-ra elveszítette presztízsértékét a tanári foglalkozás, amely a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmának számított – derül ki a 2016-os mikrocenzus adatai alapján a foglalkozások presztízséről készített KSH-kiadványból.

  • Szabó Fruzsina

Gyárigazgató, körzeti orvos, megyei tanácselnök, mérnök, agronómus, pap – 1988-ban még csak ezek a foglalkozások előzték meg a tanári hivatást a presztízs alapján összeállított „szakmalistán”.

A helyzet azóta nagyot változott – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványából. „2016-ra elveszítette presztízsértékét az újságírói és tanári foglalkozás, amelyek a rendszerváltás előtti időkben még magas megbecsültségű szakmáknak számítottak. A 2016-os foglalkozási presztízssorrend szerint a legmagasabb megbecsültséget magáénak mondható tanári foglalkozás a középiskolai magyartanáré volt, amely ekkor a 35. helyen szerepelt a presztízsrangsorban. Más tanári foglalkozások, így a magánnyelvtanár és az általános iskolai tanító a 48–49. helyen szerepelt” – írják a tanulmányban.

Az egyetemi rektorokat csak a kórházigazgatók előzik meg

2016-ban Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor. A harmadik és a negyedik helyen a sebész, illetve a gyermekorvos állt, ezt az egyetemi oktató követte. A tanulmány arra a következtetésre jut: a magas presztízsű szakmák homogenizálódtak, „a magas presztízs ismérve napjainkban csupán három szakterülettel létszik összefonódni: az oktatással, az igazságszolgáltatással és az egészségüggyel”.

Ennyit keresnek a pedagógusok 2018-ban: szó sincs 330 ezer forintos nettó bérről

Az oktatási államtitkár a rendszerváltás óta eltelt 28 év legnagyobb pedagógusbér-emeléséről beszél, míg az Eduline-nak nyilatkozó tanárok és tanítók fizetésük értéktelenedéséről. Tényleg 335 ezer forintot vihet haza egy tapasztalt pedagógus? Tiszta vizet öntünk a pohárba.

Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.