Kilenc év börtönt kapott a tanár, aki Londonba szöktette volna egy tanítványát

Szexuális erőszakért kilenc évet, a legszigorúbb fegyházbüntetést kapta az a robotikatanár, aki egy tanítványát Londonba akarta szöktetni.

  • Eduline

Ezt az ítéletet egy másik fiú molesztálásáért szabták ki - írja a Blikk.

A férfi tavaly, miután 11 éves tanítványát teljesen a befolyása alá vonta, Londonba akarta szöketni. A fiú külsejét elváltoztatta, még hamis papírokat is szerzett neki Egyiptomból, de a repülőtéren lebuktak, ahol a bőröndjében szexuális segédeszközt is találtak.

Akkor 1 év 8 hónapot kapott, felfüggesztve - mert a fiú „önszántából” szökött el vele. Békésen már akkor is lehetett hallani arról, hogy mások is az áldozatai voltak. Most egy 10 éves fiú folyamatos zaklatásáért ítélték el, aki a robotikaszakkört látogatta.

A lap szerint a tanárt végleg eltiltották minden olyan tevékenységtől, ami 18 év alattiakkal kapcsolatos. 

Hihetetlen, de ennyin múlt, hogy nem került külföldre a békési tanár 11 éves diákja

Gondosan ügyelt minden apró részletre, végül mégis az apró ügyetlenség húzta keresztül a 32 éves tanár számítását, leejtette a hamis személyi igazolványt - többek között erre a tompább hangra figyeltek fel a reptér dolgozói, amikor a férfi 11 éves tanítványát akarta kiszöktetni az országból - írja a Blikk.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.