Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Miért kell a gyerekeknek ledolgozniuk a december 31-ét, ha az hivatalosan a téli szünetre esik?
Miért kell szombaton iskolába menni? Amit ledolgozunk, az eleve őszi szünet volt.
Csak nekem tűnt fel, hogy a téli szünet két napját is ledolgoztatják szombatonként a diákokkal?
Az elmúlt hetekben tucatjával tűntek fel ilyen kérdések a fórumokon és a kérdés-válasz oldalakon. Nem véletlenül: decemberre két szombati tanítási napot is beiktattak, másfél hete a december 24-i szabadnapot, most szombaton pedig a december 31-ét "dolgozzák le" a munkavállalók és a diákok.
A népharagot önmagában nem a szombati tanítási nap robbantotta ki (bár az sem népszerű műfaj), hanem az, hogy mind a december 24-e, mind a december 31-e a téli szünetre esik, vagyis ezen a két napon a diákok egyébként sem mennének iskolába - akkor sem, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium nem döntött volna úgy, hogy a karácsony és a szilveszter miatt szabadnapot ad a dolgozóknak.
Miért kell szombaton iskolába menni? Mert "számozott" tanítási nap
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél (PDSZ) úgy döntöttek, magától az Emberi Erőforrások Minisztériumától kérdezik meg, miért kell szombatonként „ledolgozni” olyan szabadnapokat, amelyek eleve tanítási szünetre esnek. Arra kérték a tárcát, nyilvánosan erősítse meg, hogy ezeken a szombati tanítási napokon nem kell órákat tartani, "annak érdekében, hogy ne eredményezzen a munkanapok áthelyezése a tanulók számára több tanítási napot".
A minisztérium azonban – derült ki a válaszukból – nem ért egyet a PDSZ-szel. Szerintük a „hivatalos munkanappá” nyilvánított szombatok az iskolákban „hivatalos, tehát számozott tanítási napok”, ezen az sem változtat, ha a "ledolgozandó" nap tanítási szünetre esik – ilyen volt például a november 2-a is, amely az őszi szünetre esett, november 10-én mégis le kellett dolgozni az iskolákban is.
Hozzáteszik azt is: a rendszer a dolgozó szülők munkarendjéhez igazodik, viszont a jogszabályok alapján többféleképpen meg lehet szervezni a szombati tanítási napokat. Vagy „normál” tanítási napot tartanak, de az igazgató úgy is dönthet, hogy erre a napra tanítási szünetet rendel el (ám ebben az esetben ezt a napot pótolni kell egy másik szombaton vagy délutánonként) vagy tanítás nélküli munkanappá nyilvánítja az adott szombatot.
„A ledolgozós szombatok amúgy sem hatékonyak"
Jocó bácsi, vagyis Balatoni József történelemtanár is kifakadt az „igazságtalan” szombati tanítási napokra. „Mielőtt azt hinnétek, nem, nem nekem. Mert felnőtt vagyok, tudom, hogy le kell dolgoznom a napokat ugyanúgy, mint másnak. De a gyerekeknek igenis igazságtalan. Ugyanis egy napot kell ledolgozniuk az őszi szünetből. Miért is?” – írta két héttel ezelőtt Facebook-oldalán.
„Nekik az szünet, a pihenés ideje. Akkor meg miért is kell nekik ma iskolában lenniük?! "A szülők dolgoznak, a gyerekekre meg vigyáznia kell valakinek!" - hangzana a hivatalos válasz. Ezt értem. De ha mi tanárok amúgy is dolgozunk, akkor miért ne jöhetne be ügyletetre az a gyerek, akinek a szülei dolgoznak? Úgy, ahogy a szünetek munkanapjain is ügyeletet tartunk. Tudom, mert az őszi szünetben dolgoztam” – tette hozzá.
„A szünet, az legyen szünet! Ne kelljen nekik előtte-utána pluszban jönniük! Jó lenne, ha a döntéshozók végre ezt figyelembe vennék... A ledolgozós szombatok amúgy sem hatékonyak és semmi értelmük. Mert akinek van szülői igazolása, amúgy sem jön be, negyed létszámú osztállyal meg nehéz kezdeni bármit is” – írta.
Ilyen lesz a 2018/2019-es tanév: itt van az összes fontos dátum
Mikor kezdődik a 2018/2019-es tanév? Mikor lesznek az iskolai szünetek, a fontos felmérések, az őszi és a tavaszi érettségi? Mutatjuk a legfontosabb dátumokat, ezek alapján lehet tervezni.
