Albániában több száz iskoláskorú gyermek kénytelen otthonába bezárva vagy családjával együtt valahol máshol bujkálva élni a szüleit fenyegető vérbosszú miatt - adta hírül a setimes.com hírportál.
"Albániában több mint 900 gyerek nem tud iskolába járni" - hívta fel a figyelmet Gjin Marku, az albán nemzeti megbékélési bizottság vezetője. Mint mondta, országszerte mintegy 5 ezer embert fenyeget közvetve vagy közvetlenül a vérbosszú. Marku elmondta: a vendetta a középkorra nyúlik vissza, lényege, hogy az áldozat családja bosszút akar állni az őt ért sérelemért az elkövető családján.
Bár "alapszabály", hogy tilos nőket és gyerekeket megölni, legtöbbjük fenyegetve érzi magát és bujkálni kényszerül. A problémát csak súlyosbítja, hogy a korábban főleg az északi országrészre jellemző vérbosszú a déli vidéki területekre és a városokra is átterjedt. Az albán oktatási minisztérium felismerve a probléma súlyosságát, nyáron "Második esély" címmel indított egy programot a fenyegetett, s ezért szabadságukban korlátozott gyerekek támogatására. Halit Shamata oktatásügyiminiszter-helyettes elmondta, hogy háromszor egy héten az érintett gyerekek otthonához legközelebb eső iskola tanárai különórákat tartanak, ami persze nehézségekkel és veszéllyel is jár. Mint megjegyezte, sajnos lehetetlen mindenkit bevonni a programba, többek között azért is, mert különböznek a vérbosszú áldozatainak megsegítésére létrejött szervezetek és a kormány statisztikái az iskolapadokból hiányzó nebulókról. Az Albánia északnyugati részén található Shkodra körzetben például 41 gyerek vesz részt a programban, miközben civil szervezetek állítása szerint csak itt több száz gyermek érintett. Shamata hozzátette: a kezdeményezés ugyan rendkívül hasznos, de a lelki megrázkódtatás miatt a gyerekek közel sem tudnak olyan jól teljesíteni, mint a normális életet élő társaik. MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
