Vérbosszútól rettegnek az albán diákok, nem mernek iskolába menni

Albániában több száz iskoláskorú gyermek kénytelen otthonába bezárva vagy családjával együtt valahol máshol bujkálva élni a szüleit fenyegető vérbosszú miatt - adta hírül a setimes.com hírportál.

  • Eduline

"Albániában több mint 900 gyerek nem tud iskolába járni" - hívta fel a figyelmet Gjin Marku, az albán nemzeti megbékélési bizottság vezetője. Mint mondta, országszerte mintegy 5 ezer embert fenyeget közvetve vagy közvetlenül a vérbosszú. Marku elmondta: a vendetta a középkorra nyúlik vissza, lényege, hogy az áldozat családja bosszút akar állni az őt ért sérelemért az elkövető családján.

Bár "alapszabály", hogy tilos nőket és gyerekeket megölni, legtöbbjük fenyegetve érzi magát és bujkálni kényszerül. A problémát csak súlyosbítja, hogy a korábban főleg az északi országrészre jellemző vérbosszú a déli vidéki területekre és a városokra is átterjedt.

Az albán oktatási minisztérium felismerve a probléma súlyosságát, nyáron "Második esély" címmel indított egy programot a fenyegetett, s ezért szabadságukban korlátozott gyerekek támogatására. Halit Shamata oktatásügyiminiszter-helyettes elmondta, hogy háromszor egy héten az érintett gyerekek otthonához legközelebb eső iskola tanárai különórákat tartanak, ami persze nehézségekkel és veszéllyel is jár.

Mint megjegyezte, sajnos lehetetlen mindenkit bevonni a programba, többek között azért is, mert különböznek a vérbosszú áldozatainak megsegítésére létrejött szervezetek és a kormány statisztikái az iskolapadokból hiányzó nebulókról. Az Albánia északnyugati részén található Shkodra körzetben például 41 gyerek vesz részt a programban, miközben civil szervezetek állítása szerint csak itt több száz gyermek érintett. Shamata hozzátette: a kezdeményezés ugyan rendkívül hasznos, de a lelki megrázkódtatás miatt a gyerekek közel sem tudnak olyan jól teljesíteni, mint a normális életet élő társaik. 

MTI 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.