Vérbosszútól rettegnek az albán diákok, nem mernek iskolába menni

Albániában több száz iskoláskorú gyermek kénytelen otthonába bezárva vagy családjával együtt valahol máshol bujkálva élni a szüleit fenyegető vérbosszú miatt - adta hírül a setimes.com hírportál.

  • Eduline

"Albániában több mint 900 gyerek nem tud iskolába járni" - hívta fel a figyelmet Gjin Marku, az albán nemzeti megbékélési bizottság vezetője. Mint mondta, országszerte mintegy 5 ezer embert fenyeget közvetve vagy közvetlenül a vérbosszú. Marku elmondta: a vendetta a középkorra nyúlik vissza, lényege, hogy az áldozat családja bosszút akar állni az őt ért sérelemért az elkövető családján.

Bár "alapszabály", hogy tilos nőket és gyerekeket megölni, legtöbbjük fenyegetve érzi magát és bujkálni kényszerül. A problémát csak súlyosbítja, hogy a korábban főleg az északi országrészre jellemző vérbosszú a déli vidéki területekre és a városokra is átterjedt.

 

Az albán oktatási minisztérium felismerve a probléma súlyosságát, nyáron "Második esély" címmel indított egy programot a fenyegetett, s ezért szabadságukban korlátozott gyerekek támogatására. Halit Shamata oktatásügyiminiszter-helyettes elmondta, hogy háromszor egy héten az érintett gyerekek otthonához legközelebb eső iskola tanárai különórákat tartanak, ami persze nehézségekkel és veszéllyel is jár.

Mint megjegyezte, sajnos lehetetlen mindenkit bevonni a programba, többek között azért is, mert különböznek a vérbosszú áldozatainak megsegítésére létrejött szervezetek és a kormány statisztikái az iskolapadokból hiányzó nebulókról. Az Albánia északnyugati részén található Shkodra körzetben például 41 gyerek vesz részt a programban, miközben civil szervezetek állítása szerint csak itt több száz gyermek érintett. Shamata hozzátette: a kezdeményezés ugyan rendkívül hasznos, de a lelki megrázkódtatás miatt a gyerekek közel sem tudnak olyan jól teljesíteni, mint a normális életet élő társaik. 

MTI 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.