Vérbosszútól rettegnek az albán diákok, nem mernek iskolába menni

Albániában több száz iskoláskorú gyermek kénytelen otthonába bezárva vagy családjával együtt valahol máshol bujkálva élni a szüleit fenyegető vérbosszú miatt - adta hírül a setimes.com hírportál.

  • Eduline

"Albániában több mint 900 gyerek nem tud iskolába járni" - hívta fel a figyelmet Gjin Marku, az albán nemzeti megbékélési bizottság vezetője. Mint mondta, országszerte mintegy 5 ezer embert fenyeget közvetve vagy közvetlenül a vérbosszú. Marku elmondta: a vendetta a középkorra nyúlik vissza, lényege, hogy az áldozat családja bosszút akar állni az őt ért sérelemért az elkövető családján.

Bár "alapszabály", hogy tilos nőket és gyerekeket megölni, legtöbbjük fenyegetve érzi magát és bujkálni kényszerül. A problémát csak súlyosbítja, hogy a korábban főleg az északi országrészre jellemző vérbosszú a déli vidéki területekre és a városokra is átterjedt.

Az albán oktatási minisztérium felismerve a probléma súlyosságát, nyáron "Második esély" címmel indított egy programot a fenyegetett, s ezért szabadságukban korlátozott gyerekek támogatására. Halit Shamata oktatásügyiminiszter-helyettes elmondta, hogy háromszor egy héten az érintett gyerekek otthonához legközelebb eső iskola tanárai különórákat tartanak, ami persze nehézségekkel és veszéllyel is jár.

Mint megjegyezte, sajnos lehetetlen mindenkit bevonni a programba, többek között azért is, mert különböznek a vérbosszú áldozatainak megsegítésére létrejött szervezetek és a kormány statisztikái az iskolapadokból hiányzó nebulókról. Az Albánia északnyugati részén található Shkodra körzetben például 41 gyerek vesz részt a programban, miközben civil szervezetek állítása szerint csak itt több száz gyermek érintett. Shamata hozzátette: a kezdeményezés ugyan rendkívül hasznos, de a lelki megrázkódtatás miatt a gyerekek közel sem tudnak olyan jól teljesíteni, mint a normális életet élő társaik. 

MTI 

 

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.