Albániában több száz iskoláskorú gyermek kénytelen otthonába bezárva vagy családjával együtt valahol máshol bujkálva élni a szüleit fenyegető vérbosszú miatt - adta hírül a setimes.com hírportál.
"Albániában több mint 900 gyerek nem tud iskolába járni" - hívta fel a figyelmet Gjin Marku, az albán nemzeti megbékélési bizottság vezetője. Mint mondta, országszerte mintegy 5 ezer embert fenyeget közvetve vagy közvetlenül a vérbosszú. Marku elmondta: a vendetta a középkorra nyúlik vissza, lényege, hogy az áldozat családja bosszút akar állni az őt ért sérelemért az elkövető családján.
Bár "alapszabály", hogy tilos nőket és gyerekeket megölni, legtöbbjük fenyegetve érzi magát és bujkálni kényszerül. A problémát csak súlyosbítja, hogy a korábban főleg az északi országrészre jellemző vérbosszú a déli vidéki területekre és a városokra is átterjedt. Az albán oktatási minisztérium felismerve a probléma súlyosságát, nyáron "Második esély" címmel indított egy programot a fenyegetett, s ezért szabadságukban korlátozott gyerekek támogatására. Halit Shamata oktatásügyiminiszter-helyettes elmondta, hogy háromszor egy héten az érintett gyerekek otthonához legközelebb eső iskola tanárai különórákat tartanak, ami persze nehézségekkel és veszéllyel is jár. Mint megjegyezte, sajnos lehetetlen mindenkit bevonni a programba, többek között azért is, mert különböznek a vérbosszú áldozatainak megsegítésére létrejött szervezetek és a kormány statisztikái az iskolapadokból hiányzó nebulókról. Az Albánia északnyugati részén található Shkodra körzetben például 41 gyerek vesz részt a programban, miközben civil szervezetek állítása szerint csak itt több száz gyermek érintett. Shamata hozzátette: a kezdeményezés ugyan rendkívül hasznos, de a lelki megrázkódtatás miatt a gyerekek közel sem tudnak olyan jól teljesíteni, mint a normális életet élő társaik. MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
