A legnagyobb változások 2013-tól jönnek, a közoktatásról novemberben döntenek

A legnagyobb változások 2013-tól várhatóak a közoktatásban - közölte a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára csütörtökön sajtótájékoztatón, Gyulán.

  • Eduline

Gloviczki Zoltán hozzátette: mindazok az elemek, amelyek a készülő köznevelési törvényben finanszírozással, fenntartással, pedagógus-munkabérrel és -munkaidővel függnek össze, csak a 2013-as költségvetésben szerepelhetnek, a 2012-es költségvetés ugyanis már a parlament előtt van.

"A köznevelési törvény tervezetét azonban, illetve annak addig módosuló és javuló változatát a kormány novemberben fogja benyújtani az Országgyűlésnek, és a Ház még ebben a naptári évben valamilyen változatát el is fogja fogadni" - mondta a közoktatás megújulásának várható menetrendjéről a helyettes államtitkár.

Gloviczki Zoltán közölte: az új köznevelési törvény első elemei 2012 szeptemberében lépnek életbe, hiszen egy hatalmas társadalmi ellátórendszerről van szó, így a hatályba lépés értelemszerűen nem azonnal, hanem négy ütemben megy végbe. Tájékoztatása szerint azt követően 2013 januárjában és szeptemberében, illetve a 2014-es esztendő elején lép hatályba további három nagyobb csomag.
Mint mondta, a törvény életbe léptetését nem úgy kell érteni, hogy például az elsőtől a nyolcadik évfolyamig mindenkinek megváltozik az élete, hanem felmenő rendszerben. Alapelv lesz ugyanis, hogy ahogyan valaki elkezdte az iskolát egy bizonyos szakaszon belül, azt úgy is fejezze be. Ezért nem változik jövőre az érettségi rendszere sem. Gloviczki Zoltán arra számít: 2013 őszén kezdődhet úgy a tanév, hogy akkorra "a rendszer teljes egészében feláll".
A Nemzeti Alaptanterv a törvénnyel párhuzamosan, gyakorlatilag rögtön azt követően rendeletben jelenik majd meg. Azt megelőzően arról is lesz társadalmi vita, majd a jogszabály kodifikációja következik. Közben megkezdődik a kerettantervek elkészítése is, de a helyettes államtitkár várakozásai szerint ebből jövő szeptemberre új tankönyvek és kész helyi tantervek még nem lesznek.

MTI

 

Hozzászólások

Müller Anna szerint a pedagógusok értékelésének osztálytermi megfigyelésre és többforrású visszajelzésre kell épülnie

A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Csak bruttó 3045 forint jár egy emelt érettségi kijavításáért a tanároknak, az újraérettségizők viszont 81 ezer forintot fizetnek

Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.