Elmondta a véleményét, azonnal kirúgták a tanárnőt
Semmit nem tanulnak a brit gyerekek az iskolában – így bírálta a közoktatást Katharine Birbalsingh, aki tavaly egy hasonló beszéde miatt vesztette el állását. A népszerű brit író, blogger és pedagógus kitart korábbi véleménye mellett, és saját iskolát nyitna.
Eduline
„Az elmúlt 40 évben rohamosan romlott az állami oktatás színvonala, a kisdiákok tudása jelentős kívánnivalót hagy maga után” – erre hívta fel a figyelmet Katharine Birbalsingh a napokban. A tanárnő szerint a 14 éves gyerekek többsége például azzal sincs tisztában, hogy Párizs Franciaország fővárosa – adta hírül a The Telegraph.
A pedagógus beszédében bírálta a mai divatos oktatási elveket, amelyek a tények bemagolása helyett a kreatív munkát helyezik előtérbe. „A gyerekeknek szüksége van egy alaptudásra ahhoz, hogy később aktívan részt vehessenek a csoportos projektfeladatokban, ezért nem lenne szabad feladni a régi, jól bevált tanítási módszereket” – mondta Katharine Birbalsingh, akit kemény bírálata miatt tavaly kirúgtak egy dél-londoni középiskolából. A pedagógus hamarosan szabad iskolát nyitna a környéken, ahol megvalósítaná saját terveit.
Szerinte a csoportmunka megkönnyíti a tanárok munkáját: nem kell kiállniuk az osztály elé, hanem az asztalok között járkálva felügyelik a diákok önálló feladatmegoldását. „A pedagógusok azonban így elvesztik funkciójukat, hiszen eddig ők voltak a hiteles forrás a gyerekek számára, mára lecsökkent a szerepük az oktatásban” – mutatott rá Katharine Birbalsingh a „modern” tanítási módszerek alapvető hibájára.
A tanárnő szerint nem elég, hogy egy diák megtanul csapatban dolgozni és prezentációkat készíteni az iskolában; el kell sajátítania számos történelmi, földrajzi és egyéb adatot is.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A nappali képzésekhez hasonlóan a levelező munkarendű pszichológia alapszakokra sem volt könnyű bekerülni: az önköltséges helyekre több intézményben is 460 pont feletti eredmény kellett. Bár országszerte csak néhány egyetem indít ilyen képzést, a ponthatárok idén is rendkívül magasan alakultak.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
