A jövő év január 1-jén életbe lépő új alaptörvényről tart konferenciát a Történelemtanárok Egylete jövő szombaton Budapesten; a tanácskozáson előadást tart Sólyom László volt köztársasági elnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is.
Mint írták, a konferencia a történelemtanároknak és a történelemtanításért felelős szakembereknek alkalmat ad annak végiggondolására, mit jelent a közfigyelem középpontjába került alkotmányozás, milyen történelmi előzményeire érdemes felhívni a figyelmet, milyen hatással lesz, illetve lehet a történelemtanításra.
Az előadások az alkotmány történeti előzményeivel foglalkoznak, különös tekintettel az Aranybullára, az 1848-as áprilisi törvényekre, az 1949. évi népköztársasági alkotmányra és az 1989-es rendszerváltásból adódó alkotmánymódosításokra.
A tervezett program szerint Sólyom László Alkotmány és alkotmányos kultúra napjainkban címmel tart előadást. Mezey Barna, az ELTE egyetemi tanára a magyar nemesi alkotmányról, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze Az alkotmányozás problémája 1848–1849-ben címmel tart előadást.
Gyarmati György egyetemi tanár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Alkotmány és diktatúra, 1949 címmel, Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa Az alkotmányosság helyreállítása Magyarországon címmel ad elő. A konferencián kerekasztal-beszélgetést is rendeznek Mit és hogyan tanítsunk a 2011-ben elfogadott alkotmányból? címmel, ahol többek között azt is taglalják, létezik-e "történeti alkotmány", és ha igen, mit kell ez alatt érteni. Ezen a programon szekciók keretében górcső alá veszik az alaptörvény Nemzeti hitvallás című bevezetőjében foglalt történelemszemlélet aktualitásait is.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
