Mit lehet tanítani az iskolákban az új alkotmányról?

A jövő év január 1-jén életbe lépő új alaptörvényről tart konferenciát a Történelemtanárok Egylete jövő szombaton Budapesten; a tanácskozáson előadást tart Sólyom László volt köztársasági elnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is.

  • Eduline

Mint írták, a konferencia a történelemtanároknak és a történelemtanításért felelős szakembereknek alkalmat ad annak végiggondolására, mit jelent a közfigyelem középpontjába került alkotmányozás, milyen történelmi előzményeire érdemes felhívni a figyelmet, milyen hatással lesz, illetve lehet a történelemtanításra.

 

Az előadások az alkotmány történeti előzményeivel foglalkoznak, különös tekintettel az Aranybullára, az 1848-as áprilisi törvényekre, az 1949. évi népköztársasági alkotmányra és az 1989-es rendszerváltásból adódó alkotmánymódosításokra. 
Stiller Ákos

A tervezett program szerint Sólyom László Alkotmány és alkotmányos kultúra napjainkban címmel tart előadást. Mezey Barna, az ELTE egyetemi tanára a magyar nemesi alkotmányról, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze Az alkotmányozás problémája 1848–1849-ben címmel tart előadást.

 

Gyarmati György egyetemi tanár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Alkotmány és diktatúra, 1949 címmel, Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa Az alkotmányosság helyreállítása Magyarországon címmel ad elő.

 

A konferencián kerekasztal-beszélgetést is rendeznek Mit és hogyan tanítsunk a 2011-ben elfogadott alkotmányból? címmel, ahol többek között azt is taglalják, létezik-e "történeti alkotmány", és ha igen, mit kell ez alatt érteni. Ezen a programon szekciók keretében górcső alá veszik az alaptörvény Nemzeti hitvallás című bevezetőjében foglalt történelemszemlélet aktualitásait is.

MTI 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.