Mit lehet tanítani az iskolákban az új alkotmányról?

A jövő év január 1-jén életbe lépő új alaptörvényről tart konferenciát a Történelemtanárok Egylete jövő szombaton Budapesten; a tanácskozáson előadást tart Sólyom László volt köztársasági elnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is.

  • Eduline

Mint írták, a konferencia a történelemtanároknak és a történelemtanításért felelős szakembereknek alkalmat ad annak végiggondolására, mit jelent a közfigyelem középpontjába került alkotmányozás, milyen történelmi előzményeire érdemes felhívni a figyelmet, milyen hatással lesz, illetve lehet a történelemtanításra.

 

Az előadások az alkotmány történeti előzményeivel foglalkoznak, különös tekintettel az Aranybullára, az 1848-as áprilisi törvényekre, az 1949. évi népköztársasági alkotmányra és az 1989-es rendszerváltásból adódó alkotmánymódosításokra. 
Stiller Ákos

A tervezett program szerint Sólyom László Alkotmány és alkotmányos kultúra napjainkban címmel tart előadást. Mezey Barna, az ELTE egyetemi tanára a magyar nemesi alkotmányról, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze Az alkotmányozás problémája 1848–1849-ben címmel tart előadást.

 

Gyarmati György egyetemi tanár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Alkotmány és diktatúra, 1949 címmel, Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa Az alkotmányosság helyreállítása Magyarországon címmel ad elő.

 

A konferencián kerekasztal-beszélgetést is rendeznek Mit és hogyan tanítsunk a 2011-ben elfogadott alkotmányból? címmel, ahol többek között azt is taglalják, létezik-e "történeti alkotmány", és ha igen, mit kell ez alatt érteni. Ezen a programon szekciók keretében górcső alá veszik az alaptörvény Nemzeti hitvallás című bevezetőjében foglalt történelemszemlélet aktualitásait is.

MTI 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.