A jövő év január 1-jén életbe lépő új alaptörvényről tart konferenciát a Történelemtanárok Egylete jövő szombaton Budapesten; a tanácskozáson előadást tart Sólyom László volt köztársasági elnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is.
Mint írták, a konferencia a történelemtanároknak és a történelemtanításért felelős szakembereknek alkalmat ad annak végiggondolására, mit jelent a közfigyelem középpontjába került alkotmányozás, milyen történelmi előzményeire érdemes felhívni a figyelmet, milyen hatással lesz, illetve lehet a történelemtanításra.
Az előadások az alkotmány történeti előzményeivel foglalkoznak, különös tekintettel az Aranybullára, az 1848-as áprilisi törvényekre, az 1949. évi népköztársasági alkotmányra és az 1989-es rendszerváltásból adódó alkotmánymódosításokra.
A tervezett program szerint Sólyom László Alkotmány és alkotmányos kultúra napjainkban címmel tart előadást. Mezey Barna, az ELTE egyetemi tanára a magyar nemesi alkotmányról, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze Az alkotmányozás problémája 1848–1849-ben címmel tart előadást.
Gyarmati György egyetemi tanár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Alkotmány és diktatúra, 1949 címmel, Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa Az alkotmányosság helyreállítása Magyarországon címmel ad elő. A konferencián kerekasztal-beszélgetést is rendeznek Mit és hogyan tanítsunk a 2011-ben elfogadott alkotmányból? címmel, ahol többek között azt is taglalják, létezik-e "történeti alkotmány", és ha igen, mit kell ez alatt érteni. Ezen a programon szekciók keretében górcső alá veszik az alaptörvény Nemzeti hitvallás című bevezetőjében foglalt történelemszemlélet aktualitásait is.MTI
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
