A jövő év január 1-jén életbe lépő új alaptörvényről tart konferenciát a Történelemtanárok Egylete jövő szombaton Budapesten; a tanácskozáson előadást tart Sólyom László volt köztársasági elnök és Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke is.
Mint írták, a konferencia a történelemtanároknak és a történelemtanításért felelős szakembereknek alkalmat ad annak végiggondolására, mit jelent a közfigyelem középpontjába került alkotmányozás, milyen történelmi előzményeire érdemes felhívni a figyelmet, milyen hatással lesz, illetve lehet a történelemtanításra.
Az előadások az alkotmány történeti előzményeivel foglalkoznak, különös tekintettel az Aranybullára, az 1848-as áprilisi törvényekre, az 1949. évi népköztársasági alkotmányra és az 1989-es rendszerváltásból adódó alkotmánymódosításokra.
A tervezett program szerint Sólyom László Alkotmány és alkotmányos kultúra napjainkban címmel tart előadást. Mezey Barna, az ELTE egyetemi tanára a magyar nemesi alkotmányról, Hermann Róbert, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum történésze Az alkotmányozás problémája 1848–1849-ben címmel tart előadást.
Gyarmati György egyetemi tanár, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója Alkotmány és diktatúra, 1949 címmel, Tölgyessy Péter alkotmányjogász, a Magyar Tudományos Akadémia Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársa Az alkotmányosság helyreállítása Magyarországon címmel ad elő. A konferencián kerekasztal-beszélgetést is rendeznek Mit és hogyan tanítsunk a 2011-ben elfogadott alkotmányból? címmel, ahol többek között azt is taglalják, létezik-e "történeti alkotmány", és ha igen, mit kell ez alatt érteni. Ezen a programon szekciók keretében górcső alá veszik az alaptörvény Nemzeti hitvallás című bevezetőjében foglalt történelemszemlélet aktualitásait is.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
