Kevés a pénz, rossz az ellátás több gyermekotthonban

Több alapjog sérül a gyermekvédelmi szakellátás bentlakásos intézeteiben – állapította meg Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa.

  • Eduline

A többcélú intézményekben egyszerre látnak el közoktatási és gyermekvédelmi feladatokat. A vizsgált hét ilyen otthon között a két fővárosi fenntartású egyikében - Bakonyoszlopon - kiemelkedőek a tárgyi feltételek, a budapesti intézet viszont alkalmatlan a családpótló ellátásra az ombudsman megállapítása szerint. A gyermekotthonok jogszabályi előírásoknak megfelelő átalakítása a gyermekvédelmi törvényben meghatározott, de azóta hatályon kívül helyezett határidőre sem fejeződött be.

Az átlagos gondozási-nevelési szükségletű gyermekek otthonaiból öt vár még átalakításra, a különleges nevelési igényű (fogyatékos és/vagy tartósan beteg gondozott gyermeket ellátó) többcélú intézmények közül még tizenegy, amelyeket egyelőre nem váltottak ki kis létszámú gyermekotthonokkal, lakásotthonokkal.

A Cseppkő utcai gyermekotthon. Az ombudsman vizsgálta a felszereltséget
MTI / Máthé Zoltán

Néhol a személyi feltételek is hiányosak, és több helyütt úgy oldják meg a gyermekek elhelyezését, hogy a működő iskolából választanak le megfelelő területet. A speciális gyermekotthonok és a 3 év alatti gyermekek különleges otthonainak közalkalmazottai jogosultak a gyógypedagógiai pótlékra, ezzel szemben a tartósan betegeket, vagy fogyatékossággal élőket ellátó gyermekotthonok alkalmazottai – bár leterheltségük nem különbözik – nem kapnak gyógypedagógiai pótlékot.

 

Az ellátásban sem kielégítőek az anyagi lehetőségek. A soproni, a lenti, a pásztói, a kisújszállási, valamint a makói gyermekotthon étkezési normatívája nem éri el a napi ötszöri étkezésre jogszabályban előírt minimális összeget (684 forintot). A vizsgált intézmények többségében kevés a gyümölcs és a zöldség, az intézmények a szükséges pénz híján akár az egészséges táplálkozás követelményeinek figyelmen kívül hagyásával kénytelenek dönteni az étlap összeállításáról.

 

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa összegezve azt állapította meg, hogy a vizsgált intézményeknél feltárt hiányosságok – amelyek több esetben az anyagi erőforrások, valamint a jogi szabályozás elégtelenségére is visszavezethetők – sértik a jogbiztonság követelményét, a gyermek kiemelt védelemhez fűződő jogát, az egyenlő bánásmód követelményét és az egészséghez való jogot. Szabó Máté a nemzeti erőforrás miniszter, valamint a vidékfejlesztési miniszter közbenjárását kérte, a fenntartóknak valamint az intézményvezetőknek pedig több ajánlást tett.

MTI
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.