Beigazolódott egy 12 éves általános iskolás jóslata: Edgar Codling 1913-ban arról írt, hogy az ezredfordulóra bárkinek lehet majd biciklije, és a repülőgép ugyanolyan népszerű közlekedési eszközzé válik, mint az autó.
"Abban az időben, amikor V. György király uralkodott a brit trónon, és frusztrált szüfrazsettek küzdöttek a jogaikért, egy 12 éves kisfiú fogalmazást írt az iskolában arról, hogyan képzeli el a jövőt" – írja a Daily Mail.
„Az élet 2000-ben” – ez volt Edgar Codling dolgozatának címe. A fogalmazásban az áll, hogy az ezredfordulón már ugyanolyan természetes lesz repülőgéppel utazni, mint autóval, akár üzleti útra készül valaki, akár vakációra. A kelet-angliai Hillingtonban élő fiú azt is megjósolta, hogy a kerékpár mindenki számára megfizethetővé válik, és az újságárusoknál olcsón lehet majd hozzájutni a népszerű lapokhoz.
Érdekes, hogy a 12 éves diáknak kétsége sem volt afelől, hogy a technika látványosan fejlődik majd a következő 90 évben, ám abban nem volt egészen biztos, vajon a szüfrazsettek elérik-e céljukat, és megvalósul-e a női egyenjogúság. Úgy tűnik, a fiú egykori tanárának tetszett a fogalmazás, mert a dolgozat végén megdicsérte a fiút.
Edgar fogalmazása akkor került elő, amikor önkéntesek az 1950 előtti iskolai életet kutatták Kelet-Angliában. A megtalált tárgyi emlékekből nemrég iskolatörténeti kiállítást rendeztek Norfolk megyében, ahol többek között a dolgozatot is meg lehet tekinteni. Még csak egyetemisták, de már találmányok sorát mutatták be - a fiatal tehetségekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.
eduline
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
