Rosszul járnak a tankönyvkiadók az erőforrás-minisztérium javaslatával, amely az idei szinten tartaná a hivatalos tankönyvlistán szereplő kiadványok felső árhatárát, miközben a cégek költségei folyamatosan emelkednek. A nagy buktát mégsem ez, hanem az új alaptanterv elfogadása jelenti majd.
„Évek óta nem emelték a tankönyvek felső árkorlátját, ezért idén sem fűztünk hozzá túl nagy reményt, bár többször kértük a minisztériumtól a módosítást” – így kommentálta Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnöke azt az - egyelőre "társadalmi egyeztetésre bocsátott - előterjesztést, amely alapján a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő kiadványok felső árhatára a 2012/2013-as tanévben is változatlan maradna, vagyis a kiadók a növekvő költségek ellenére sem emelhetnék áraikat.
„Ez elsősorban azoknak a kiadóknak okoz majd gondot, amelyek kis példányszámú tankönyvekkel foglalkoznak, így ugyanis kevesebbet fordíthatnak fejlesztésre” – tette hozzá a TVOT elnöke, aki szerint a kiadók többsége nem használná ki az árhatár emelését, a piaci viszonyok, az iskolák és a szülők anyagi helyzete ezt ugyanis nem engedi meg.
Nem lenne elég a 12 ezres állami tankönyvtámogatás
Azt a kormány.hu-n kedden megjelent előterjesztés készítői is elismerik, hogy a tankönyvkiadók anyagi terhei növekedni fognak, de a dokumentum szerint „a működtetési költségeik racionalizálásával, a terjesztésre fordított költségeik optimalizálásával és a belső kiadói minőségbiztosítási folyamataik átgondolásával még így is nyereségessé tehetik működésüket és gazdálkodásukat”.
Az eduline-nak nyilatkozó tankönyves vállalkozók közül többen úgy gondolják, a kormány azért nem akarja emelni a felső árhatárt, hogy ne kelljen megemelni az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok után járó állami támogatást. Az előterjesztésben az áll, hogy ha az árkorlát jövőre sem változik, a központi költségvetésben sem kell magasabb összeget elkülöníteni a rászoruló iskolások támogatására, „ha azonban esetleg kismértékű emelés történne, akkor – mivel szükséges az ingyenes tankönyvellátásra jogosultak számára a tankönyvek térítésmentes elérhetőségét biztosítani – a jelenleg 12 000 Ft/jogosult tanulói keret nem lesz elegendő a megnövekvő tankönyvárak állami kompenzálására. Ennek következtében a tanulók ingyenes tankönyvellátása veszélybe kerülhet, vagy az állami költségvetés megnöveli a jogosult tanulók után igényelhető állami központi költségvetési támogatás mértékét”.
Több kiadó is rosszul jár az áfaemeléssel
Információink szerint a kotta- és atlaszkiadással foglalkozó tankönyvkiadók az áfa két százalékos emelésével is rosszul járnak majd, ezek a kiadványok ugyanis nem tartoznak a kedvezményes, vagyis öt százalékos áfakulcs alá tartozó termékek körébe. A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete ezért azt kérte a minisztériumtól, hogy ehhez hasonló okok miatt tanév közben is módosíthassanak az árakon, ezt azonban nem engedélyezték.
„A tankönyvkiadókat egyébként nem ez fogja bedönteni” – utalt az oktatási államtitkárság terveire Szarvas-Ballér Judit. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár augusztus végén jelentette be, hogy a kötelező kerettantervek bevezetésével egyidejűleg jelentősen lecsökken majd a hivatalos tankönyvlistára kerülő kötetek száma, a jegyzékben ugyanis jelenleg 4600 kiadvány szerepel, ez pedig a Nefmi szerint „áttekinthetetlen mennyiség”.
A helyettes államtitkár az eduline-nak akkor úgy nyilatkozott, a tankönyvpiac biztosan szűkülni fog, de a tankönyvek központi kiválasztása nem piaci, hanem „tartalmi és minőségi” alapon történik majd, ezért a kis kiadóknak ugyanolyan esélye lesz arra, hogy az ő kiadványuk legyen „az az egy-két könyv, amit egy majdani akkreditációs bizottság kiválaszt”.
Szabó Fruzsina
eduline
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
