Pokorni: a Fidesz a KDNP ellenében is kitart a nézetei mellett

Parlamenti módosító indítványok sorát fogja beadni a Fidesz a közoktatási törvényhez, hogy olyanra formálják a jogszabályt, amilyennek a párt szakpolitikusai szeretnék – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Pokorni Zoltán.

  • Eduline

A fideszes oktatáspolitikus szerint az iskolafenntartás kérdéséhez mindenképpen hozzá kell nyúlni, érdemes lenne nagyobb oktatási körzeteket kialakítani, "de ez nem jelenti, hogy mindent egy központi fenntartó alá kell rendelni". "Problémát jelent az is, hogy a magyar gyerekek nemzetközi összehasonlításban kevés (évi 610) közfinanszírozott órát töltenek tanulással, míg számos nyugat-európai országban ennek másfélszeresét, az USA-ban ennek majdnem kétszeresét. Ettől függetlenül nagyon sok magyar gyerek nagyon sokat tanul, mert a szülei ezt megvásárolják neki a képzési piacon. Nagyon sokan azonban ezt nem tehetik meg. Miért is csodálkozunk, ha széttartó a kimenet?" - mondta.

Pokorni szerint hiba bevezetni az előkészítő évfolyamokat, és csökkenteni az érettségit adó középiskolák férőhelyeit
Stiller Ákos

Pokorni Zoltán szerint a diákoknak több időt kellene az iskolában tölteniük, ennek egyik útja az egész napos oktatás bevezetése - az új rendszernek úgy azonban nincs értelme, hogy a szülők kivehetik a gyerekeket a délutáni foglalkozásokról. 

"Az utóbbi évben gyakran fordul elő, hogy teszünk egy javaslatot, amit az államtitkárság először elutasít, majd később elfogad, de rálicitál, és túlzásokba esik. Ez is egy ilyen történet: mi azt mondtuk, dolgozzuk ki a szakmai és finanszírozási hátteret, és ösztönözzük az iskolákat, hogy azt a megoldást válasszák legalább a hátrányos helyzetű régiókban, az alsó tagozaton. Az államtitkárság javaslatában erre válaszként az szerepel, hogy legyen kötelező, s ne csak az alsó tagozatban, hanem felsőben is. Az az elem pedig, hogy a szülő kérésére el lehet engedni a gyereket, a modell nem kellő ismeretéről tanúskodik, hiszen az nem egész napos iskola, hanem a tanulószoba" - magyarázta.

Pokorni Zoltán hozzátette: éles vita van az oktatási államtitkársággal a felzárkóztató évfolyamok bevezetéséről. "Nem látom értelmét annak, hogy iskola éretlen gyerekeket fogyatékosnak, vagy „felzárkóztatandónak” minősítsünk, miközben a naptári életév, és a mentális érettség ebben a korban két-három évvel is eltérhet. Ha valaki betöltötte a hetedik életévét, nem biztos, hogy iskolaérett, de ettől még nem fogyatékos, nem kell elkülöníteni, s ezzel stigmatizálni. A Fidesz kormányon ezt képviselte 1998-2002 között, mi tettük rugalmasabbá az óvoda és az általános iskola közötti átmenetet" - mondta. A teljes interjút a hvg.hu-n olvashatod el.

eduline 
Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.