Semjén: az állam elismerni az egyházi iskolák jelentőségét

A magyar állam pontosan ismeri az egyházi iskolák jelentőségét és szolgálatát, és tudja azt, hogy teljességükben kell elismerni azokat - emelte ki Semjén Zsolt a fővárosi Szent Benedek Iskolaközpont megnyitója előtti szentmisén csütörtökön.

  • Eduline
Hány iskola került az egyházakhoz június óta? Összefoglalónkat itt olvashatod el. A kisegyházak iskolának sorsáról pedig itt találsz bővebb információt.

A miniszterelnök-helyettes a XXII. kerületi Szent Lipót templomban úgy fogalmazott: az állam teljes mértékben biztosítja a vallás szabadságát, ugyanakkor mint közfeladatot ellátó intézményeket az államnak pontosan ugyanúgy kell finanszíroznia az egyházi iskolákat és intézményeket, mint a hasonló feladatot ellátó állami és önkormányzati intézményeket.

Hangsúlyozta: meghozták azokat a törvénymódosításokat, amelyek megszüntetnek minden diszkriminációt, így az egyházi intézmények, és ez az iskola is, megkapja azt a finanszírozást, mint az összes többi, hasonló feladatot ellátó állami, önkormányzati intézmény.

Hozzátette, azért érezte úgy, hogy támogatni kell ennek az iskolának a létrejöttét, mert történelmi tapasztalatok azt mutatják, ha az egyházi iskolák ügye előre halad, akkor az ország ügye is előre halad. Semjén Zsolt szerint a Szent István-i tanulság úgy is megfogalmazható, hogy ami jó az egyháznak, az jó az országnak, és ami jó az országnak, az jó az egyháznak. Az egyházi iskolákból és intézményekből olyan gyerekek és felnőttek lépnek ki, akik "Isten és ember iránti szeretetből teszik azt, amit tesznek és ez hasznára válik mindenkinek" - fogalmazott.

A kereszténydemokrata politikus elmondta, hogy 1992 óta működtek együtt Habsburg Mihállyal az iskola érdekében, az iskola létrejöttét "ezer és ezer nehézség" akadályozta. "Az életünk története azonban csodák története és ennek az iskolának a léte, ez valóban csoda" - folytatta, megjegyezve: soha nem értette azokat az egyházellenes erőket, amelyek "eget-földet megmozgattak" annak érdekében, hogy megakadályozzák egy iskola létrejöttét.

A szervezők háttéranyaga szerint a XI. kerületi Mezőkövesd utcai régi, bezárt iskolaépületben hazai és - Habsburg Lotharingiai Mihály főhercegnek köszönhetően - nemzetközi összefogással, több mint 600 millió forintos beruházással alakították ki az intézményt, mely egy összesen 810 férőhelyes óvoda, általános iskola és gimnázium egyben. Az iskolaközpont az első tanévét 90 óvodással és 320 tanulóval kezdi meg. Ez az egyetlen katolikus gimnázium, mely 5 évfolyamos angol nyelvű képzést indított, vagyis az intenzív alapozó év után a tantárgyak egy részét angol nyelven tanulják a diákok, és az érettségivel felsőfokú angol nyelvvizsgát szereznek.

Az új épületben a legmodernebb multimédiás eszközök segítségével, korszerű nyelvi laborokban folyhat az oktatás, második nyelvként a spanyol, német és francia között lehet választani. Mivel a Krisztus Légiója Kongregáció számos országban van jelen a nemzetközi oktatásban, ezért a Szent Benedek Iskolaközpont magáénak tudhat egy írországi testvériskolát is - írták. Hozzátették: ezekben az osztályokban emelt óraszámban tanítják az informatikát, s a diákok automatikusan, ingyenesen vehetik majd kézbe az ECDL vizsgát. Az iskola állami finanszírozású, az oktatás ingyenes.

 MTI

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.