Botka: Szeged nem adja az iskoláit

Szeged nem adja az iskoláit, mert a város a legjobb fenntartója a település oktatási intézményeinek - jelentette ki Botka László polgármester szerdán a Tisza-parti városban.

  • Eduline
A szegediek a leginkább érdekeltek abban, hogy a várost nemzetközi szinten is elismert iskolavárossá tevő sokszínű oktatási rendszere jól működjön, "hiszen a mi gyermekeink járnak ide" - mondta a szocialista politikus a városi tanévnyitó ünnepségen. Milyen hatással lehet az államosítás az iskolákra? Szüdi János volt közoktatási államtitkárral készített interjúnkat itt olvashatod el.

A város oktatási költségvetése az idén 14 milliárd forint, ennek több mint felét az önkormányzat teszi hozzá saját bevételeiből az állami normatívához - hangsúlyozta a polgármester.

A csongrádi megyeszékhely önkormányzata "jó gazdája" iskoláinak, a város az elmúlt nyolc évben több mint tízmilliárd forintot fordított oktatási intézményeinek korszerűsítésére. Csak a most befejeződött nyári szünetben 373 millió forintot költött az épületek energetikai korszerűsítésére és a karbantartási munkákra - közölte Botka László.

A város idei büdzséjében több mint félmilliárd forint szerepel az oktatáshoz szükséges informatikai eszközök beszerzésére, a következő hónapokban háromszáz interaktív tábla, kilencszáz asztali számítógép, valamint hétszáz laptop érkezik az általános és középiskolákba - tudatta politikus.

A magyar nagyvárosok közül talán Szeged az egyetlen, ahol növekszik a diáklétszám. Az idén 26 ezren kezdik el a tanévet, közülük 21 ezren önkormányzati fenntartású intézményben. Az elsős diákok száma 1100, több, mint amennyien elballagtak a tanév végén a nyolcadik osztályokból - mondta Botka László.

Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a hónap közepén jelentette be, hogy az alapfokú oktatást az állam fogja megszervezni, ellátni a jövőben.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a múlt héten azt mondta, az önkormányzati törvény koncepciója az új közoktatási törvénnyel összhangban az iskolák fenntartását az állam kezébe teszi. Bizonyos paraméterek teljesülése esetén azonban az önkormányzatok visszavehetnék a fenntartás jogát.

MTI

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.