Ilyen változások jönnek: nő a tanárok óraszáma, bevezetik az egész napos iskolát?

Bevezetik az egész napos iskolát az alsó és a felső tagozaton, mérsékelt pedagógus-óraszámemelést hajthatnak végre az iskolákban, és a jelenleginél jóval szigorúbb feltételekhez kötik az általános iskolai felső tagozatok működtetését - egyebek között ezeket tartalmazza a készülő nemzeti köznevelésről szóló törvény koncepciója, amely a Magyar Nemzet birtokába került.

  • Eduline
A napilap szerdai számában megjelent cikk szerint a koncepció kedden átment a közigazgatási államtitkári egyeztetésen és szerdai ülésén tárgyal róla a kormány.

Az egész napos iskola bevezetését alsó tagozaton már régóta szorgalmazza a Fidesz, amely elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában-nevelésében jelentene áttörést. A felső tagozatra való kiterjesztés azonban merőben új elem. A koncepció szerint alsó tagozaton a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik, és összevont osztályokban is történhet. A felső tagozat feladata a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás mellett ugyanakkor már a szaktárgyi tanulmányokba való fokozatos bevezetés, valamint felkészítés a középfokú tanulmányokra.

Délelőtti mellett délutáni órák
Horváth Szabolcs

A tervezet ezért a felső tagozatos oktatást is egész napos keretben képzeli el, ugyanakkor leszögezi, hogy a délutáni foglalkoztatásokról a tanuló szülői kérésre, igazgatói engedéllyel távol maradhat - ismerteti a Magyar Nemzet.

Egész napos iskola: már az MDF is bevezette volna

Az egész napos iskola ötlete nem új, 2009-ben az MDF javasolta a bevezetését, a Hiller István által vezetett oktatási minisztérium azonban nemet mondott a tervekre - forráshiányra hivatkozva. Pokorni Zoltán idén tavasszal újra felvetette, hogy a diákoknak a délutáni órákban is kellene foglalkozásokat szervezni, erről - az akkori nyilatkozatok szerint - meg is egyezett Hoffmann Rózsával.

eduline/MTI

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.