Tanfelügyelettel vagy tesztekkel kellene kiszűrni a kudarcos iskolákat?

„Sokszor halljuk: a tanulók kudarca alapvetően az iskola kudarca. Addig a mértékig, ameddig az iskola felelőssé tehető a tanulási sikerekért és kudarcokért, ez bizony így van. Amíg azonban a tanulók kudarcai életre szóló következményekkel járnak, az iskolák kudarcának Magyarországon az égvilágon semmi következménye nincs” – olvasható az Oktpolcafé legfrissebb bejegyzésében.

  • Eduline

„Másképpen fogalmazva: a közoktatásban nem érvényesül az elszámoltathatóság elve. Mielőtt azonban nekilátnánk kiépíteni valamilyen szakmai ellenőrző és beavatkozó rendszert, nem árt tisztázni: mikor beszélhetünk az iskola kudarcáról, és hogyan azonosíthatók a kudarcot valló iskolák? Az alulteljesítő iskolák azonosításának számos európai országban alkalmazott módja a tanfelügyelet által végzett külső intézményértékelés lehetne.

A jelenlegi angol tanfelügyelet például különbséget tesz az iskolák két csoportja között: „iskolák komoly gyengeségekkel” (schools with serious weaknesses) és „különleges intézkedések alatt álló iskolák” (schools under special measures). Mivel azonban Magyarországon sem standardok, sem pedig erre alkalmas tanfelügyelet nem működik – az alulteljesítő iskolák azonosításáról viszont nem lenne szabad lemondanunk –, más utat kell választanunk” – a teljes bejegyzést az Oktpolcafén olvashatod el.

eduline

 
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.