Nyolc- helyett kilencéves lesz az általános iskola Romániában

Négy helyett öt évig kell felső tagozatba járniuk a romániai diákoknak a 2010 végén elfogadott új oktatási törvény alapján – a változtatás először a szeptemberben az ötödik osztályt elkezdő tanulókat érinti majd.

  • Eduline

A diákoknak a kilencedik évben egy országos felmérésben is részt kell venniük, a magyar anyanyelvű tanulóknak hat tárgyból – román és magyar nyelvből, matematikából, egy idegen nyelvből, társadalom- és természettudományból, valamint számítástechnikából – kell vizsgázniuk, írja a Transindex. A kilencosztályos általános iskola terve itthon is időről időre előkerül - legutóbb Pokorni Zoltán vetette fel. A témáról szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

Az utolsó – kilencedik – általános iskolai év végén a diákok megkapják anyakönyvi kivonatukat és tanulmányi portfóliójukat, a középiskolába ez utóbbi alapján felvételizhetnek. Az összpontszám harminc százaléka a felvételi eredménye, hetven százaléka pedig a portfólió és az országos felmérés eredménye alapján áll össze.

A kilencéves általános iskolák működésétől az oktatás minőségének javulását várják. „Nem véletlen, hogy a legtöbb európai országban egy-két évvel hosszabb az általános alapoktatás, mint Magyarországon. Nagyon kevés helyen működik olyan iskolarendszer, ahol az iskolai kezdőszakasz és az azt követő szakasz négy-négyéves lenne, vagyis az általános alapoktatás összesen nyolc évig tartana. És az sem tipikus, hogy mindezt egy integrált intézményen belül szervezik meg, ahogy az a magyar általános iskolákban történik” – mondta az eduline-nak korábban Halász Gábor, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának egyetemi tanára a kilencéves általános iskola előnyeiről.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.