Negyvennégy pedagógust bocsátottak el az atlantai iskolákból az elmúlt évek legnagyobb csalási botránya miatt: több tucat oktatási intézményben tanárok töltötték ki a diákok helyett az éves szintfelmérő tesztlapjait, máshol az írásbeli után törölték a rossz válaszokat, de olyan iskola is volt, ahol dolgozatírás közben diktálták le a tanulóknak a helyes megoldásokat.
A Huffington Post információi szerint összesen 179 tanárt gyanúsítanak azzal, hogy részt vettek a 2001 óta tartó csalássorozatban. Az elbocsátott negyvennégy tanár közül tizenhárman iskolaigazgatóként dolgoztak, ők valószínűleg más amerikai államban sem fognak hasonló állást találni.
Erroll David, az atlantai oktatási körzet megbízott vezetője úgy nyilatkozott, 137 tanár sorsáról még nem döntöttek, korábban azonban azt ígérte a szülőknek, hogy akinek a neve a gyanúsítottak listáján szerepel, az nem dolgozhat többé atlantai iskolában.
Másoltak, diktáltak és javítottak A csalássorozat középpontjában New York és Newark egykori tanfelügyelője, Beverly L. Hall áll, aki 1999-ben érkezett Atlantába – jelentős támogatással vette át a város iskolarendszerének irányítását, amely komoly fejlődést mutatott, legalábbis papíron. A gyanú szerint Hall rávette a tanárokat, hogy csaljanak a központi teszteken: a csalássorozat 2001-ben, az állam központi szintfelmérő tesztjén kezdődött, 2005-ben pedig már több panasz is érkezett.
A szintfelmérőket még a Bush-kormány tette kötelezővé a No Child Left Behind törvénnyel, a cél – a magyarországi éves kompetenciamérésekhez hasonlóan – az volt, hogy ellenőrizni tudják az elsősorban hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolák teljesítményét. Igaz, az Egyesült Államokban sok minden függ az eredménytől: ahol rosszul teljesítenek a tanulók, ott átszervezik az intézményeket és továbbképzésre küldik a pedagógusokat, sőt az igazgatók állása is veszélybe kerülhet.
Több atlantai iskolakörzetben – biztos, ami biztos alapon – csaltak a vizsgákon. A tanárok a diákok helyett töltötték ki a tesztlapokat, máshol az írásbeli után törölték ki a helytelen válaszokat, de volt olyan iskola is, ahol a pedagógusok a vizsga közben diktálták le a helyes megoldásokat.
eduline
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
