Negyvennégy pedagógust bocsátottak el az atlantai iskolákból az elmúlt évek legnagyobb csalási botránya miatt: több tucat oktatási intézményben tanárok töltötték ki a diákok helyett az éves szintfelmérő tesztlapjait, máshol az írásbeli után törölték a rossz válaszokat, de olyan iskola is volt, ahol dolgozatírás közben diktálták le a tanulóknak a helyes megoldásokat.
Eduline
A Huffington Post információi szerint összesen 179 tanárt gyanúsítanak azzal, hogy részt vettek a 2001 óta tartó csalássorozatban. Az elbocsátott negyvennégy tanár közül tizenhárman iskolaigazgatóként dolgoztak, ők valószínűleg más amerikai államban sem fognak hasonló állást találni.
Erroll David, az atlantai oktatási körzet megbízott vezetője úgy nyilatkozott, 137 tanár sorsáról még nem döntöttek, korábban azonban azt ígérte a szülőknek, hogy akinek a neve a gyanúsítottak listáján szerepel, az nem dolgozhat többé atlantai iskolában.
Másoltak, diktáltak és javítottak A csalássorozat középpontjában New York és Newark egykori tanfelügyelője, Beverly L. Hall áll, aki 1999-ben érkezett Atlantába – jelentős támogatással vette át a város iskolarendszerének irányítását, amely komoly fejlődést mutatott, legalábbis papíron. A gyanú szerint Hall rávette a tanárokat, hogy csaljanak a központi teszteken: a csalássorozat 2001-ben, az állam központi szintfelmérő tesztjén kezdődött, 2005-ben pedig már több panasz is érkezett.
A szintfelmérőket még a Bush-kormány tette kötelezővé a No Child Left Behind törvénnyel, a cél – a magyarországi éves kompetenciamérésekhez hasonlóan – az volt, hogy ellenőrizni tudják az elsősorban hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolák teljesítményét. Igaz, az Egyesült Államokban sok minden függ az eredménytől: ahol rosszul teljesítenek a tanulók, ott átszervezik az intézményeket és továbbképzésre küldik a pedagógusokat, sőt az igazgatók állása is veszélybe kerülhet.
Több atlantai iskolakörzetben – biztos, ami biztos alapon – csaltak a vizsgákon. A tanárok a diákok helyett töltötték ki a tesztlapokat, máshol az írásbeli után törölték ki a helytelen válaszokat, de volt olyan iskola is, ahol a pedagógusok a vizsga közben diktálták le a helyes megoldásokat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.