Több tucat atlantai iskolában csaltak a diákok és a tanárok az államilag előírt tesztek megírása közben. A vizsgacsalások oka egyértelmű: ahol a tanulók megbuknak az írásbelin, ott csökkentik az állami támogatást, veszélybe kerül az igazgató és a pedagógusok állása. Más államokban is kirobbanhat hasonló botrány.
A teszteket még a Bush-kormány tette kötelezővé a No Child Left Behind törvénnyel, a cél –
a magyarországi éves kompetenciamérésekhez
hasonlóan – az volt, hogy ellenőrizni tudják az elsősorban hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolák teljesítményét. Igaz, az Egyesült Államokban sok minden függ az eredménytől: ahol rosszul teljesítenek a tanulók, ott csökkentik az állami támogatást, átszervezik az intézményeket, továbbképzésre küldik a pedagógusokat, sőt az igazgatók állása is veszélybe kerülhet.
Több atlantai iskolakörzetben – biztos, ami biztos alapon – csaltak a vizsgákon. A tanárok a diákok helyett töltötték ki a tesztlapokat, máshol az írásbeli után törölték ki a helytelen válaszokat, de volt olyan iskola is, ahol a pedagógusok a vizsga közben diktálták le a helyes megoldásokat.
A csalássorozat középpontjában New York és Newark egykori tanfelügyelője, Beverly L. Hall áll, aki 1999-ben érkezett Atlantába – jelentős támogatással vette át a város iskolarendszerének irányítását, amely komoly fejlődést mutatott, legalábbis papíron. A gyanú szerint Hall rávette a tanárokat, hogy csaljanak a központi teszteken: a csalássorozat 2001-ben, az állam központi szintfelmérő tesztjén kezdődött, 2005-ben pedig már több panasz is érkezett.
2008-ban a The Atlanta Journal-Constitution nevű lap egyik cikkében megkérdőjelezte a teszteredmények valódiságát – az állam vizsgálatot indított, eddig több mint nyolcvan tanár ismerte be a csalást, harmincnyolc iskolaigazgatót elbocsátottak. A
The Wall Street Journal szerint
hasonló botrány robbant ki Washington, Philadelphiában és a Baltimore-ban.
eduline
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
