Több száz iskolában buktak le trükköző tanárok - 38 igazgatót rúgtak ki
Több tucat atlantai iskolában csaltak a diákok és a tanárok az államilag előírt tesztek megírása közben. A vizsgacsalások oka egyértelmű: ahol a tanulók megbuknak az írásbelin, ott csökkentik az állami támogatást, veszélybe kerül az igazgató és a pedagógusok állása. Más államokban is kirobbanhat hasonló botrány.
Eduline
A teszteket még a Bush-kormány tette kötelezővé a No Child Left Behind törvénnyel, a cél – a magyarországi éves kompetenciamérésekhez hasonlóan – az volt, hogy ellenőrizni tudják az elsősorban hátrányos helyzetű diákokat oktató iskolák teljesítményét. Igaz, az Egyesült Államokban sok minden függ az eredménytől: ahol rosszul teljesítenek a tanulók, ott csökkentik az állami támogatást, átszervezik az intézményeket, továbbképzésre küldik a pedagógusokat, sőt az igazgatók állása is veszélybe kerülhet.Több atlantai iskolakörzetben – biztos, ami biztos alapon – csaltak a vizsgákon. A tanárok a diákok helyett töltötték ki a tesztlapokat, máshol az írásbeli után törölték ki a helytelen válaszokat, de volt olyan iskola is, ahol a pedagógusok a vizsga közben diktálták le a helyes megoldásokat. A csalássorozat középpontjában New York és Newark egykori tanfelügyelője, Beverly L. Hall áll, aki 1999-ben érkezett Atlantába – jelentős támogatással vette át a város iskolarendszerének irányítását, amely komoly fejlődést mutatott, legalábbis papíron. A gyanú szerint Hall rávette a tanárokat, hogy csaljanak a központi teszteken: a csalássorozat 2001-ben, az állam központi szintfelmérő tesztjén kezdődött, 2005-ben pedig már több panasz is érkezett. 2008-ban a The Atlanta Journal-Constitution nevű lap egyik cikkében megkérdőjelezte a teszteredmények valódiságát – az állam vizsgálatot indított, eddig több mint nyolcvan tanár ismerte be a csalást, harmincnyolc iskolaigazgatót elbocsátottak. A The Wall Street Journal szerint hasonló botrány robbant ki Washington, Philadelphiában és a Baltimore-ban.eduline
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
