Csaknem kétszázmillió forintot osztott szét az oktatási államtitkárság finanszírozási gondokkal küszködő kisiskolák között - mondta Hoffmann Rózsa pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten.
Az oktatási államtitkár felidézte, hogy korábban háromszázmillió forintot különítettek el kisiskolák újraindítására, de nagyon kevesen jelentkeztek a felhívásra, így csak négy, korábban bezárt iskola nyitja meg a következő tanévben ismét a kapuit. Ezt követően döntöttek úgy, hogy a fennmaradó 191 millió forintot a bajban lévő intézmények megsegítésére fordítják. Ezeknek az iskoláknak néhány millió forint is mentőövet jelent - jegyezte meg.
Hangsúlyozta: a kisiskolák nem azonosak a színvonaltalan iskolákkal, bizonyított tény, hogy ezekben az intézményekben - ahol akár összevontan működnek az osztályok - olyan differenciált pedagógiai munka folyik, amely nagyon sok önállóságra és együttműködésre készteti a gyermekeket. Hoffmann Rózsa azt mondta, nem tekintik tragédiának, ha olyan kistelepüléseken indul újra az iskola, ahol összevont osztályokat tudnak szervezni.
Gloviczki Zoltán közoktatási helyettes államtitkár tájékoztatása szerint 24 intézmény egyenként 5-10 millió forintos segítségben részesül, azok köre az ország szinte minden megyéjére kiterjed. A fenntartók elsősorban a pedagógusbérek pótlására és infrastrukturális költségekre kértek támogatást - tette hozzá.
A helyettes államtitkár közölte: az első körben magas pályázati számra nem számítottak. Az elmúlt nyolc évben 176 településen került lakat az iskolákra, és azoknak az intézményeknek a száma, ahol kereslet is van, mintegy 100-ra tehető. Ugyanakkor várható volt, hogy sok helyen az önkormányzat nem tudja vállalni az iskola újraindításával járó többletköltségeket a mai bizonytalan helyzetben.
Hozzátette: ez most gyorssegély, elegendő arra, hogy egy évig fenntartsák az intézményeket, hosszú távon a közoktatási törvényben szeretnék rendezni a kisiskolák helyzetét. Az MTI kérdésére előzetesen azt mondta: az, hogy ez milyen formában történik, a törvény elfogadásakor lesz egyértelmű. "Az állam mindenképpen segítséget nyújt ezeknek a kistelepüléseknek", tehát az alsó négy évfolyam újraindítása semmiképpen sem gazdasági szempontok alapján történik majd - közölte.
Hoffmann Rózsa a sajtótájékoztatón elmondta még, hogy az országos nemzeti tanévnyitót is egy olyan településen, a Győr-Moson-Sopron megyei Lipóton tartják, ahol újraindulhat egy kisiskola. Emellett még Borsodban, Szabolcsban és Somogyban indulhat újra egy-egy kisiskola.
A kiosztott háttéranyag szerint a kisiskola fogalmát nem rögzíti jogszabály. Az oktatáspolitika a kistelepülés fogalmát a lakosság számaránya alapján definiálta, azaz kistelepülésnek azt tekintik, amelynek a lélekszáma 1100 vagy az alatti. Az oktatáspolitikai elemzők egy 2006-os tanulmányban bevezették a "kistelepülési kisiskolák" fogalmát, ezek az egyiskolás falvak évfolyamonként egy osztállyal, illetve nyolc évfolyamnál kevesebbel működő iskolái.
Kis létszámú általános iskolának tekintik ma azt az iskolát, amelyben az egyes évfolyamokon az osztályok száma a törvényben meghatározott átlagnál kevesebb, ezek általában 176 vagy annál kevesebb tanulót jelentenek általános iskola vonatkozásában. A 2009/2010-es tanévben az adatok szerint 560 intézményben tanult 176-nál kevesebb gyermek. Az általános iskolások 8,6 százaléka jár kisiskolába.
A sajtóanyag szerint 163 olyan település van, ahol 2003 és 2010 között volt általános iskolai feladatot ellátó feladatellátási hely, de a 2010/2011-es tanévben már nincs. A 163-ból 57 településen jelenleg nincs sem óvoda, sem általános iskola; 54 megszűnt intézmény ezres lélekszám alatti településen működött.
MTI
Az elmúlt időszakban több iskolaigazgatói kinevezés is vitákat váltott ki, többek között Csömörön, ahol a tantestület véleménye és a vezetői kinevezés körül is komoly feszültség alakult ki. Sinka Editet, a Klebelsberg Központ elnökét ezért arról kérdeztük, mi történik akkor, ha egy igazgatójelölt mögött nincs egyértelmű tantestületi támogatás.
Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.
A szennyezettség terjed Rákospalotán, Müller Anna szerint ezért a minisztériumok összehangolt munkájára van szükség.
Volt olyan állami ösztöndíjas, nappali tagozatos alapképzés, ahová mindössze 177 ponttal be lehetett kerülni, de 202 pont is elég volt az egyik szakhoz.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium ingyenes képzésekkel és segédanyagokkal segíti a pedagógusokat az anafilaxiás allergiával élő közel 25 ezer gyermek biztonságos tanévkezdésében, kiemelve a gyermekek védelmének közös felelősségét.
Szerdán kinevezték az állami fenntartású köznevelési intézmények vezetőit, az új tanévben 359-an kezdhetik meg a munkát.
2027-től letiltanák a 16 év alatti fiatalokat a közösségi médiáról Szlovákiában.
Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.
