Meglepő összefüggés: mitől függ, hogy tanulási zavaros lesz-e egy diák?

Azoknál a gyerekeknél, akik otthon passzív dohányzásnak vannak kitéve, nagyobb valószínűséggel jelentkezik tanulási és viselkedési zavar, mint társaiknál - állapították meg amerikai kutatók.

  • Eduline

A felmérésbe több mint 55 ezer 12 év feletti amerikai gyereket vontak be, akiknek hat százaléka élt együtt dohányzó felnőttel. Az adatok szerint a passzív dohányzásnak kitett gyerekeknél nagyobb kockázattal jelentkezett figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), mint azoknál a társaiknál, akik dohányfüstmentes környezetben éltek.

Hillel R. Alpert, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának munkatársa elmondta, hogy még az egyéb tényezők - így a szülők bevétele és iskolázottsági szintje - figyelembe vétele után is megmaradt a kapcsolat a passzív dohányzás és az ADHD megjelenése között.
AP

A 2007-ben készült felmérésben a dohányzó szülők mintegy 20 százaléka bevallotta, hogy gyerekénél tanulási vagy viselkedési zavart állapítottak meg, míg a nem dohányzó szülők kevesebb mint kilenc százaléka állította ezt. Miután az egyéb befolyásoló tényezőket is figyelembe vették a kutatók, elemzésükben úgy találták, hogy a passzív dohányzás 51 százalékkal növelte az ADHD megjelenésének kockázatát a gyerekeknél.

Az eredmény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a dohányfüst okozta a gyerekeknél a tanulási és viselkedési zavart, mert más tényezők is szerepet játszhattak - tette hozzá Alpert. Elképzelhető például, hogy azok a szülők, akik cigarettáznak otthonukban, nagyobb eséllyel küzdöttek maguk is tanulási és viselkedési zavarral. Az is elképzelhető, hogy a gyerekek már magzati korukban is dohányfüstnek voltak kitéve.

MTI

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.