Meglepő összefüggés: mitől függ, hogy tanulási zavaros lesz-e egy diák?

Azoknál a gyerekeknél, akik otthon passzív dohányzásnak vannak kitéve, nagyobb valószínűséggel jelentkezik tanulási és viselkedési zavar, mint társaiknál - állapították meg amerikai kutatók.

  • Eduline

A felmérésbe több mint 55 ezer 12 év feletti amerikai gyereket vontak be, akiknek hat százaléka élt együtt dohányzó felnőttel. Az adatok szerint a passzív dohányzásnak kitett gyerekeknél nagyobb kockázattal jelentkezett figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), mint azoknál a társaiknál, akik dohányfüstmentes környezetben éltek.

Hillel R. Alpert, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának munkatársa elmondta, hogy még az egyéb tényezők - így a szülők bevétele és iskolázottsági szintje - figyelembe vétele után is megmaradt a kapcsolat a passzív dohányzás és az ADHD megjelenése között.
AP

A 2007-ben készült felmérésben a dohányzó szülők mintegy 20 százaléka bevallotta, hogy gyerekénél tanulási vagy viselkedési zavart állapítottak meg, míg a nem dohányzó szülők kevesebb mint kilenc százaléka állította ezt. Miután az egyéb befolyásoló tényezőket is figyelembe vették a kutatók, elemzésükben úgy találták, hogy a passzív dohányzás 51 százalékkal növelte az ADHD megjelenésének kockázatát a gyerekeknél.

Az eredmény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a dohányfüst okozta a gyerekeknél a tanulási és viselkedési zavart, mert más tényezők is szerepet játszhattak - tette hozzá Alpert. Elképzelhető például, hogy azok a szülők, akik cigarettáznak otthonukban, nagyobb eséllyel küzdöttek maguk is tanulási és viselkedési zavarral. Az is elképzelhető, hogy a gyerekek már magzati korukban is dohányfüstnek voltak kitéve.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.