Azoknál a gyerekeknél, akik otthon passzív dohányzásnak vannak kitéve, nagyobb valószínűséggel jelentkezik tanulási és viselkedési zavar, mint társaiknál - állapították meg amerikai kutatók.
A felmérésbe több mint 55 ezer 12 év feletti amerikai gyereket vontak be, akiknek hat százaléka élt együtt dohányzó felnőttel. Az adatok szerint a passzív dohányzásnak kitett gyerekeknél nagyobb kockázattal jelentkezett figyelemhiányos hiperaktivitás zavar (ADHD), mint azoknál a társaiknál, akik dohányfüstmentes környezetben éltek.
Hillel R. Alpert, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának munkatársa elmondta, hogy még az egyéb tényezők - így a szülők bevétele és iskolázottsági szintje - figyelembe vétele után is megmaradt a kapcsolat a passzív dohányzás és az ADHD megjelenése között.
A 2007-ben készült felmérésben a dohányzó szülők mintegy 20 százaléka bevallotta, hogy gyerekénél tanulási vagy viselkedési zavart állapítottak meg, míg a nem dohányzó szülők kevesebb mint kilenc százaléka állította ezt. Miután az egyéb befolyásoló tényezőket is figyelembe vették a kutatók, elemzésükben úgy találták, hogy a passzív dohányzás 51 százalékkal növelte az ADHD megjelenésének kockázatát a gyerekeknél.
Az eredmény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a dohányfüst okozta a gyerekeknél a tanulási és viselkedési zavart, mert más tényezők is szerepet játszhattak - tette hozzá Alpert. Elképzelhető például, hogy azok a szülők, akik cigarettáznak otthonukban, nagyobb eséllyel küzdöttek maguk is tanulási és viselkedési zavarral. Az is elképzelhető, hogy a gyerekek már magzati korukban is dohányfüstnek voltak kitéve.MTI
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
