Körülbelül egy középiskolányi diákkal, azaz hatszáz tanulóval van kevesebb a debreceni középfokú oktatási intézményekben, mint az ideális, így az ősszel "át kell nézni" az rendszer ezen szegmensét - közölte Somogyi Béla (Fidesz) alpolgármester hétfőn sajtótájékoztatón a városban.
A politikus elmondta: a 10-15 éve folyamatosan romló demográfiai helyzet - amely miatt az elmúlt időszakban is több általános iskolát vontak össze vagy szüntettek meg - már a középiskolákat is elérte.
A középfokú oktatással kapcsolatban kitért a kollégiumok helyzetére is, mondván, a tanulók után járó normatíva már csak a diákszállók működtetésének 60-70 százalékát fedezi. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a kollégiumok kihasználtsága egyes helyeken már csak 70-80 százalékos. Az önkormányzatnak azért is kell több helyről kivonulnia, mert a városi kollégiumi helyek közül sokat olyanok vesznek igénybe, akik egyházi vagy alapítványi iskolába járnak, így a város "mások helyett fizet" - fűzte hozzá.
Somogyi Béla szerint a csökkenő gyerekszám a gimnáziumokban kevésbé érzékelhető, a helyzet inkább a szakképző intézetekben, szakiskolákban romlott. A csökkenő diákszámot érintő felvetés kapcsán hozzáfűzte: a rendszernek a megváltozott viszonyok miatt szükséges átalakításában benne van az is, hogy intézményeket vonnak össze.
Felhívta a figyelmet, hogy az új közoktatási és szakképzési törvény végleges változatának ismerete nélkül nem lehet megválaszolni azt, hogy milyen lépések lesznek szükségesek, de "valószínűleg szűkíteni kell majd a kapacitást".
Az önkormányzat a tavasszal döntött három általános iskola átszervezéséről és bizonyos kötelező feladatok más intézményekbe való kiszervezéséről is. Két iskolát más intézményekkel vontak össze, egyet megszüntettek. Somogyi Béla elmondása szerint ezeket a lépéseket is a csökkenő gyerekszám indokolta, de az ebből következő dologi jellegű megtakarítás százmillió forintos nagyságrendű.
MTI
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
