Hatszáz diák hiányzik a debreceni középiskolákból

Körülbelül egy középiskolányi diákkal, azaz hatszáz tanulóval van kevesebb a debreceni középfokú oktatási intézményekben, mint az ideális, így az ősszel "át kell nézni" az rendszer ezen szegmensét - közölte Somogyi Béla (Fidesz) alpolgármester hétfőn sajtótájékoztatón a városban.

  • Eduline

A politikus elmondta: a 10-15 éve folyamatosan romló demográfiai helyzet - amely miatt az elmúlt időszakban is több általános iskolát vontak össze vagy szüntettek meg - már a középiskolákat is elérte.

 

A középfokú oktatással kapcsolatban kitért a kollégiumok helyzetére is, mondván, a tanulók után járó normatíva már csak a diákszállók működtetésének 60-70 százalékát fedezi. Súlyosbítja a helyzetet az is, hogy a kollégiumok kihasználtsága egyes helyeken már csak 70-80 százalékos. Az önkormányzatnak azért is kell több helyről kivonulnia, mert a városi kollégiumi helyek közül sokat olyanok vesznek igénybe, akik egyházi vagy alapítványi iskolába járnak, így a város "mások helyett fizet" - fűzte hozzá.

 

Somogyi Béla szerint a csökkenő gyerekszám a gimnáziumokban kevésbé érzékelhető, a helyzet inkább a szakképző intézetekben, szakiskolákban romlott. A csökkenő diákszámot érintő felvetés kapcsán hozzáfűzte: a rendszernek a megváltozott viszonyok miatt szükséges átalakításában benne van az is, hogy intézményeket vonnak össze.

 

Felhívta a figyelmet, hogy az új közoktatási és szakképzési törvény végleges változatának ismerete nélkül nem lehet megválaszolni azt, hogy milyen lépések lesznek szükségesek, de "valószínűleg szűkíteni kell majd a kapacitást".

 

Az önkormányzat a tavasszal döntött három általános iskola átszervezéséről és bizonyos kötelező feladatok más intézményekbe való kiszervezéséről is. Két iskolát más intézményekkel vontak össze, egyet megszüntettek. Somogyi Béla elmondása szerint ezeket a lépéseket is a csökkenő gyerekszám indokolta, de az ebből következő dologi jellegű megtakarítás százmillió forintos nagyságrendű.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.