Többnapos sztrájkot is tarthatnak a tanárok szeptemberben

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke szerint akár többnapos sztrájkot is tarthatnak a pedagógusok szeptemberben, ha a kötelező óraszámok esetében a rosszabbik forgatókönyv valósul meg; Mendrey László erről az Elvesz(teget)ett illúziók címmel rendezett tanévzáró sajtótájékoztatón beszélt, kedden Budapesten.

  • Eduline

A PDSZ elnöke kiemelte: a sztrájkra vonatkozóan "nagyon komoly felmérést kell rendezni" a szakszervezeti tagok között. "Én azt gondolom, hogy egy kétórás figyelmeztető sztrájk már kevés" - fogalmazott. A törvény úgy írja elő, hogy figyelmeztető sztrájkot kell tartani, s "ha ez nem hoz eredményt, akkor bizony hosszabb időre kell készülni" - fűzte hozzá.

Mendrey László utalt arra, májusban, a közoktatásban dolgozók sztrájkbizottságának megalakításával azt akarták elérni, hogy "kezdődjön végre tényleges egyeztetés a közoktatási törvény és a kötelező óraszámok ügyében", de a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és szakszervezetek "elbeszéltek egymás mellett, (...) a véleménykülönbség pedig azóta is fennáll", a június 5-én benyújtott petíciójukra azóta sem kaptak választ.

Pedagógunapi tüntetés a Nefmi épülete előtt. Szeptemberben sztrájkolnak
Túry Gergely

Mint közölte, Orbán Viktor miniszterelnöktől azt az ígéretet kapták, hogy a szociális konzultáció lezárulta után leül a szakszervezetekkel egyeztetni. Mendrey László véleménye szerint azonban akkor "már késő lesz", mert a parlamenti ülésszak július 17-ig tart, s addig minden bizonnyal nem lesz módjuk arra, hogy érdemben tárgyaljanak a kormányzattal a közoktatás ügyében.

Az érdekképviselet vezetője emlékeztetett: egy éve arról volt szó, hogy a tanárok jelenlegi 22 órás heti kötelező óraszámát 21-re csökkentik, eredetileg ez szerepelt a közoktatási törvény koncepciójában, ehhez képest Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 28 órát javasolt.

Erre "fejelt rá Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár 32 óra kötelező benntartózkodással", ami magában foglalja a kötelező tanórák megtartását. A legutóbb kiszivárgott információk továbbra is óraszámemelésről szólnak - mondta a PDSZ elnöke. Mint megjegyezte, nem tudni azt sem, hogy a fenti elképzelések valamelyikéből lesz-e 2012. szeptember 1-től törvény.

Mendrey László megemlítette, hogy egy tavalyi, a minisztérium által megrendelt, a Tárki-Tudok által végzett felmérés szerint heti 51 óra a tanárok óraterhelése. Ha a tanórák számát akarják növelni, akkor ez mindenképpen a pedagógusok munkaterhelésének jelentős növelését jelenti - hívta fel a figyelmet. A kötelező óraszám kapcsán "jelentős harcot látunk a közoktatás ügyében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium között, hiszen úgy tűnik, hogy Matolcsy úr jelentős mértékben moderálja ezeket az elképzeléseket" - fogalmazott.

Kósa Lajos Fidesz-alelnök azon véleményére, miszerint olyan közoktatási törvényt kell készíteni, amely a gyermekek, a szülők és az egész közoktatás javát szolgálja, Mendrey László úgy reagált: nem lehet működőképes közoktatásban elégedett szülőket és gyermekeket találni, miközben a pedagógusok elégedetlenek. Olyan törvényt kell létrehozni, amely mindegyik félnek megfelel, a pedagógusoknak pedig jelentős béremelést ad - hangsúlyozta.

Megítélése szerint "küzdelem van a kormánykoalíción belül is, ami semmi esetre sem tesz jót a közoktatás ügyének. (...) Ennek volt sajátos változata Hoffmann Rózsa lemondásának bejelentése", amit Orbán Viktor miniszterelnök nem fogadott el".

Utalt arra is, hogy az elmúlt évszázadban az oktatásnak mindig volt önálló minisztériuma, az még nem fordult elő, hogy azt államtitkárság szintjén kezeljék. "Nem látjuk eléggé (...) az erőt az államtitkárság igyekezetében", mert "mindent felülír a Nemzetgazdasági Minisztérium elképzelése" - fogalmazott a PDSZ elnöke.

MTI

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.