Tüntetnek a tanári szakszervezetek - ilyen az idei pedagógusnap

Magyarországon június első vasárnapján tartják a pedagógusnapot. A pedagógusokat 1952 júniusa óta köszöntik, akkor adták át először a kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb oktatóinak. A közoktatásban 176 489 pedagógus, a felsőoktatásban 24 934 oktató dolgozik.

A szakszervezetek a megmozdulásukon egy petíciót adtak át az oktatási államtitkárságnak.  A tízszázalékos béremelés mellett azt követelik, hogy az oktatási intézmények fenntartásáról, finanszírozásáról ne a kormányhivatalok, hanem a fenntartók döntsenek, így a munkáltatói jogkörökről, a pedagógusok munkaidejéről, a kötelező óraszámról, a bérezésükről és a juttatásaikról se nélkülük döntsenek. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a kormány csökkenteni akarja a tankötelezettség idejét, illetve a felsőoktatási hallgatók számát, és kivennék a szakmunkásképzést a közoktatásból.

A megmozduláson a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete mellett a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének és a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének tagjai vesznek részt.

A megmozdulásra az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek pedagógusok, szakszervezeti tagok, akik a képviselői irodaház melletti Olimpiai parktól indulva a Széchenyi rakparton át, a Kossuth tér érintésével vonultak a minisztérium elé. Öt közoktatási szakszervezet különböző zászlói mellett a tiltakozók transzparenseket tartottak a magasba, amelyekre – többek között - azt írták: "Elegünk van Hoffmann meséiből!", "Lázár, kelj fel és menj!", "Éljen a kormány – közmunkából és szociális segélyből!", "Demokráciát – most!".

A PSZ területi szervezetei az elmúlt hetekben felmérést készítettek a tanárok „akciókészségéről”. „A sztrájkot és a demonstrációt is elfogadható megoldásnak tartják, sőt több olyan válasz is érkezett, hogy mind a két tervet támogatják. Egyelőre a fokozatosság elvét követjük, tárgyalóasztalnál egyeztetnénk a kormánnyal. De a sztrájkot sem vetettük el” – mondta az eduline-nak Galló Istvánné, a PSZ elnöke.

"Ha tetszik, ha nem, pénz kell"

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke az épület sarkánál felállított színpadon azt mondta: nem akarják, hogy róluk, nélkülük döntsenek, és nem tudják tovább tolerálni, hogy csak négyévente, a választásokkor legyen fontos a közoktatás és a pedagógus.

A Fidesz választási kampányában elhangzottakat idézve úgy fogalmazott: egy évvel ezelőtt azt mondták, a pedagógust meg kell becsülni, biztosítani kell az értelmiségi létet, "de az értelmiségi életmódhoz, ha tetszik, ha nem, pénz kell". A PDSZ elnöke kijelentette: ha nem jutnak megegyezésre a kormánnyal, el kell gondolkodniuk, hogy ősszel, a tanévkezdéskor sztrájkoljanak jogaik érvényesítése érdekében.

Tóth József, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) elnöke arról beszélt, ma a pedagógusnap nem az ünneplésről szól, a tanárokat a bizalmatlanságot érintő érzés veszi körbe, gondolataikat a pénztelenség, az állásvesztés lehetősége, az oktatásba való beavatkozások uralják.

Megjegyezte: az elmúl húsz évben minden kormány fontosnak tartotta az oktatás prioritását, de sokszor reformprogramjainak kifutási időt sem adott, úgy változtatott saját, vagy az előző kormány elképzelésén, hogy hatását nem értékelte. Ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy a szakképzést a kormány kiszervezze a közoktatás rendszeréből - tette hozzá. Az MKSZSZ vezetője fontosnak nevezte a szociális társadalmi konzultáció intézményét, de azt hangsúlyozta, az oktatásra vonatkozó egyetlen kérdésre adott válasz nem helyettesítheti a szakma érdekeit.

Egy szülő a színpadon arról beszélt: nem a közoktatás, a magyar demokrácia van válságban. Azt követelte, az oktatási államtitkárság az oktatási hivatalon keresztül semmisítse meg az önkormányzatok iskolabezárási határozatait, a kormányzó pártszövetség vezetői pedig tegyenek meg mindent az ingatlancélú manőverezések megakadályozására, a közoktatási reformról pedig haladéktalanul kezdjenek tárgyalásokat a diákok, a szülők és a tanárok bevonásával.

Somogyi László, az Oktatási Vezetők Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy tíz év alatt 40 százalékkal csökkent a reáljövedelmük, kötelező óraszámuk pedig 20 százalékkal nőtt. Elvontak sok álláshelyet, az adminisztratív feladatokat is a tanároknak kell elvégezniük.

Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt hangsúlyozta: ma csak államtitkársági szinten, erősen csökkentett létszámmal és költségvetéssel foglalkozik a kormány a közoktatással, "nem szánt önálló tárcát" ennek a területnek, ezért hangjuknak a miniszterelnökig kell eljutniuk. Azt hangoztatta: ne Matolcsy György mondja meg, mennyi legyen a pedagógusok kötelező óraszáma. Az rossz irány, ha az oktatásra csak úgy tekintenek, mint egy költségvetési kiadásra, nem pedig olyan befektetésként, amely megtérül. Galló Istvánné látszatintézkedésnek nevezte, hogy a kormányzat csak néhány kiválasztott iskolaigazgatónak küldött levelet a közoktatás átszervezésével kapcsolatos kérdések megválaszolására. Véleménye szerint ez csak azt a célt szolgálja, hogy "saját elképzeléseit igazolni lássa".

A pedagógusokkal zsúfolásig megtelt Szalay utcában a szervezők azt közölték, hogy a megmozduláson több mint tízezren vettek részt. A demonstráció közben bejelentették, hogy a meteorológiai szolgálat narancssárga riasztást adott ki, és veszély esetén merre lehet biztonságosan elhagyni a helyszínt. A közlés után néhány perccel hatalmas eső érkezett, de a résztvevők ennek ellenére a Parlament melletti utcában maradtak, és hallgatták a szónokokat.

Az MSZP támogatja, a KDNP elítéli a pedagógustüntetést

A kormány az oktatási rendszer átszervezéséről a szociális konzultáció eredményének megismerése után dönt - közölte Szijjártó Péter, aki szerint a kormány konzultációt folytat az iskolákkal, valamint a tanárokkal, és várja, hogy az emberek milyen oktatási rendszer mellett döntenek a szociális konzultáció keretében.

Az MSZP szerint a pedagógusok a jövőben elbocsátásokra és bércsökkenésre számíthatnak. Kunhalmi Ágnes, a szocialista párt elnökségi tagja azt mondta, a kabinet a következő évekre 30 ezres létszámleépítést tervez az oktatás területén, az állásukat megtartó pedagógusok pedig óraszámemeléssel, illetve túlóra-, szakkör- és helyettesítési pótlékuk megvonásával számolhatnak.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti frakciója elítéli a pedagógustüntetést, szerintük nem szolgálja a pedagógustársadalom érdekeit, s hátterében nem szakmai, hanem politikai érdekek állnak. A szakszervezetek olyan kérdések miatt szerveztek tüntetést, amelyekről a kormány nem döntött, így azokról még nem lehet részletekre kiterjedő egyeztetéseket folytatni.

A KDNP szerint nem szerencsés, hogy a demonstrációt pont akkorra szervezik, amikor a kormányzaton belül az oktatás ügye, a pedagógusok jövőbeli kilátásai úgy alakulnának a legkedvezőbben, ha a szakszervezetek nem támadnák, hanem támogatnák az államtitkárság által kidolgozott koncepciókat. 

eduline/MTI