Iskolabezárási moratóriumot hirdetne az LMP

Az LMP benyújtotta országgyűlési határozati javaslatát az iskolabezárási moratórium meghirdetésére, ebben kezdeményezik azt is, hogy a kormány hozzon létre iskolamentő alapot - közölte a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese csütörtökön Szombathelyen.

  • Eduline
Karácsony Gergely közvetlenül az után tartott sajtótájékoztatót, hogy Szombathely város közgyűlése döntött három szakközépiskola összevonásáról és egy gimnázium bezárásáról. A politikus hangsúlyozta: elképzelhető, hogy bizonyos településeken valamilyen racionalizálásra szükség van, de tapasztalataik szerint országszerte jellemző az, hogy az iskolabezárások nem a szakmai racionalitások alapján történnek, hanem azokat rövid távú anyagi érdekek vezérlik, vagy azokban politikai szempontok is közrejátszanak.

Az LMP frakcióvezető-helyettese szerint az elmúlt egy évben olyan kormányzati politika valósult meg, amely az állami közszolgáltatások leépítésével, megszorításokkal próbálja a gazdasági válság okozta problémákat megoldani. Mint hozzáfűzte, a kormány másik eszköze ugyanebben a folyamatban, hogy a munkavállalói jogokat próbálja meg csorbítani, a munkavállalókkal próbálja megfizettetni a gazdaság motorjai beindításának árát. Az iskolabezárási moratóriumról bővebben itt olvashatsz.

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: most egy olyan gazdaságpolitika érvényesül, amely drasztikus és igazságtalan adócsökkentéssel és egy vadkapitalista munkaerőpiaccal próbál munkahelyeket teremteni, de ezeknek a lépéseknek a hatására csak a munkanélküliek tábora fog növekedni.

Szólt arról is: ahogyan Szombathelyen az LMP helyi népszavazási kezdeményezésével próbálja megállítani ezt a fajta politikát és próbálja megmenteni az iskolákat, úgy országosan is elindítottak egy népszavazási kezdeményezést, amely egyebek mellett a tankötelezettség jelenlegi korhatárának megtartására és a munkavállalói jogok csorbításának megakadályozására irányul.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.