Hoffmann Rózsa "blöffje" napirend előtt: baj van a kistelepüléseken?

Négy iskolát nyitottak meg abból a pénzből, amit a kormány különített el - mondta Hoffmann Rózsa a parlamentben, napirend előtt. Az LMP szerint ez csak blöff, eközben rengeteg iskolát zárnak be - írja a Hírszerző.

  • Eduline

A falusi kisiskolákról beszélt Hoffmann Rózsa a parlamentben. Az oktatási államtitkár szerint 1838 kistelepülés van Magyarországon, ahol a lakosok száma nem éri el az ezer főt, ebből 603-ban van iskola, 163 olyan település van, ahol 2002-ben még volt, de azóta bezárták. Emellett 106 faluban óvoda még van, ott lehetne iskolát is nyitni - mondta Hoffmann Rózsa. A kisiskolák újraindítására szánt pályázati pénzről itt olvashatsz.

Az államtitkár szerint a kormányprogramban a kisiskolák újranyitása volt a cél, ezért 300 millió forintot elkülönítettek arra, hogy ezek újrainduljanak. A minisztérium pályázatot írt ki, amin maximum 30 millió forintot lehetett nyerni egy intézmény újranyitására.

Mindössze tíz pályázó

Erre azonban mindössze tíz pályázat érkezett, és csak négyet találtak alkalmasnak. "Ez egy elég szűkös eredmény, de ez rámutat arra, hogy fogyatkozik az önkormányzatok ereje, nem bíznak a jövőben, vagy a szülők viszik el már a gyerekeket ezekről a helyekről" - mondta Hoffmann Rózsa. "Ez az ő döntésük, az viszont a miénk, hogy ezt végigvisszük, ugyanakkor a helyzet jelzi, hogy baj van" - mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve, hogy a megmaradt összegből újabb pályázatot írnak ki, a nehéz helyzetbe került iskolák megsegítésére.

Osztojkán Ágnes (LMP) azzal kezdte, hogy "kommunikációs blöfföt halhattunk", hiszen iskolabezárások sora zajlik, a hétvégén a minisztérium előtt szülők tüntettek. A teljes forrás tíz iskolához lett volna elegendő, miközben szakmai érvek, hatásvizsgálatok nélkül zárnak be iskolákat, vagy adják át az egyházaknak az önkormányzatok az intézményeket, tízmilliárdokat kivonva az oktatásból. A cikk folytatását a Hírszerzőn olvashatod el.

 eduline

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.