Négy iskolát nyitottak meg abból a pénzből, amit a kormány különített el - mondta Hoffmann Rózsa a parlamentben, napirend előtt. Az LMP szerint ez csak blöff, eközben rengeteg iskolát zárnak be - írja a Hírszerző.
A falusi kisiskolákról beszélt Hoffmann Rózsa a parlamentben. Az oktatási államtitkár szerint 1838 kistelepülés van Magyarországon, ahol a lakosok száma nem éri el az ezer főt, ebből 603-ban van iskola, 163 olyan település van, ahol 2002-ben még volt, de azóta bezárták. Emellett 106 faluban óvoda még van, ott lehetne iskolát is nyitni - mondta Hoffmann Rózsa. A kisiskolák újraindítására szánt pályázati pénzről itt olvashatsz.
Az államtitkár szerint a kormányprogramban a kisiskolák újranyitása volt a cél, ezért 300 millió forintot elkülönítettek arra, hogy ezek újrainduljanak. A minisztérium pályázatot írt ki, amin maximum 30 millió forintot lehetett nyerni egy intézmény újranyitására.Mindössze tíz pályázó
Erre azonban mindössze tíz pályázat érkezett, és csak négyet találtak alkalmasnak. "Ez egy elég szűkös eredmény, de ez rámutat arra, hogy fogyatkozik az önkormányzatok ereje, nem bíznak a jövőben, vagy a szülők viszik el már a gyerekeket ezekről a helyekről" - mondta Hoffmann Rózsa. "Ez az ő döntésük, az viszont a miénk, hogy ezt végigvisszük, ugyanakkor a helyzet jelzi, hogy baj van" - mondta Hoffmann Rózsa, hozzátéve, hogy a megmaradt összegből újabb pályázatot írnak ki, a nehéz helyzetbe került iskolák megsegítésére.Osztojkán Ágnes (LMP) azzal kezdte, hogy "kommunikációs blöfföt halhattunk", hiszen iskolabezárások sora zajlik, a hétvégén a minisztérium előtt szülők tüntettek. A teljes forrás tíz iskolához lett volna elegendő, miközben szakmai érvek, hatásvizsgálatok nélkül zárnak be iskolákat, vagy adják át az egyházaknak az önkormányzatok az intézményeket, tízmilliárdokat kivonva az oktatásból. A cikk folytatását a Hírszerzőn olvashatod el.
eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
