Igent mondtak az iskolák a tanárok óraszámának átalakítására?

A közoktatási intézmények vezetőitől visszaérkezett kérdőíveken 85,8 százalék támogatja, hogy az iskolák fenntartásában az állam nagyobb szerepet vállaljon; a pedagógusbérek közvetlen állami finanszírozása 68,3 százalékos, míg a kötelező óraszám átalakítása 51,8 százalékos támogatást kapott.

  • Eduline
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár  azt mondta: a múlt héten szétküldött kérdőívekre 3213 iskolából 1967 válasz érkezett, az intézmények 61 százaléka válaszolt. A közoktatási törvényben tervezett változtatásokról a Közoktatás-politikai Tanács keddi ülésén is szó lesz, az államtitkárság folyamatosan konzultálni kíván az egyes kérdésekről.

Az államtitkár azt mondta, hogy a koncepció május végén kerülhet a kormány elé, a kodifikált változatot pedig júniusban tárgyalhatja a parlament. A szavazás időpontja attól függ, hogy június közepén vagy végén tudják a szöveget beterjeszteni.

Hoffmann Rózsa kitért arra: mélységesen meglepődött azon a reakción, hogy bárki megkérdőjelezi a kormánynak, az államnak, a miniszternek, az államtitkárnak azt a lehetőségét, hogy az iskolákhoz forduljon sorsdöntő kérdésekben. (A kérdőív szétküldését mindkét pedagógus-szakszervezet élesen bírálta és az egyeztetéseket hiányolta.)

Hoffmann Rózsa: az iskolák nagy része támogatja a bérek központi finanszírozását
MTI

Úgy fogalmazott: Magyarországon a közoktatás fenntartása, finanszírozása és működtetése állami feladat, és az államot a kormány és az oktatási államtitkár testesíti meg. Mint hozzátette, úgy gondolták, egy várható átalakítás előtt, mielőtt a javaslatot megfogalmazzák, felmérik, hogy az iskolák miként vélekednek erről.

Az egyes intézménytípusok közül az általános iskolák, a gimnáziumok, a szakközép- és szakiskolák, valamint a többféle feladatot ellátó intézmények a legnagyobb arányban azzal értettek egyet, hogy az állam vállaljon nagyobb felelősséget a közoktatási intézmények fenntartásában. Erre a kérdésre 85,8 százalék igennel felelt, a nemleges válaszok aránya 11,1 százalék volt.

A kérdőívet visszaküldő intézményvezetők 68,3 százaléka támogatja, 23,7 százaléka pedig ellenzi, hogy a pedagógusbéreket és azok járulékait teljes egészében és közvetlenül az állam finanszírozza.

Arra a kérdésre, hogy egyetért-e a pedagógusok állami alkalmazásával, a munkáltatói jogok egy részét továbbra is igazgatói hatáskörben tartva, 55,6 százalék mondott igent és 33,7 százalék nemet.

Azt az elképzelést, hogy az életpályamodell feltételei mellett a pedagógusok a törvényben megszabott heti munkaidő 80 százalékát kötelezően munkahelyi tevékenységgel töltsék, 51,8 százalék támogatta és 42,2 százalék utasította el. A válaszadók 55,4 százaléka egyetért azzal, hogy a pedagógus kötelező óraszáma a tanított szakok, a csoportok létszáma vagy más szempontok alapján differenciálható legyen; ezt 38,2 százalék ellenzi.

A kérdőívet 3213 intézmény kapta meg, ezek közül 583 a fővárosban (18,1 százalék), 676 megyei jogú városban (21 százalék), 932 városban (29 százalék), 1022 községben (31,8 százalék) működik. A választ adó intézmények településtípusok szerinti megoszlása gyakorlatilag ugyanez volt.

MTI

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Magyar Péter az MCC vezetőinek üzent: ne költsék el az alapítvány vagyonát a következő pár hónapban

Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.