A kitartó hangszeres gyakorlással töltött gyermekéveknek köszönhetően idős korban is sokkal fittebb marad az ember agya, függetlenül attól, hogy felnőttként tovább folytatta-e zenélést - állítják a szakemberek.
"Mivel a hangszertanulás sok évnyi gyakorlással és tanulással jár együtt, ezért valószínűleg olyan alternatív agyi kapcsolatokat hoz létre, amelyek ellensúlyozni tudják az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlást" - magyarázta a kutatást vezető Brenda Hanna-Pladdy, a University of Kansas Medical Center munkatársa.
Az Amerikai Pszichológiai Egyesület gondozásában megjelenő tanulmány hetven egészséges, azonos iskolai végzettséggel és fizikai állapottal bíró, 60 és 83 éves kor közötti felnőtt bevonásával készült. A résztvevőket három - zenei képzettséggel nem rendelkező, egy és kilenc év közötti zenei tapasztalattal bíró és legalább tíz évig hangszeren tanuló - csoportba osztották. A zenei képzettségűek mindegyike amatőr zenész volt és átlagosan tízévesen kezdett el zenélni: több mint a felük zongorázott, egynegyedük fafúvós, néhányan pedig vonós hangszereken játszottak.
A Neuropsychology című folyóiratban megjelent eredmények szerint a leghosszabb ideig hangszeren tanuló alanyok teljesítettek a legjobban a kognitív képességeket - tér-vizuális memóriát, kognitív rugalmasságot, az agy új információk feldolgozására való képességét és a tárgyak neveinek felidézését - vizsgáló teszteken. Őket a közepes képzettségű zenészek, majd a zenei képzettséggel nem rendelkezők követték - idézte az eredményeket a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadása.
A fiatalkori hangszertanulás jótékony hatásai akkor is biztosan jelentkeznek, ha valaki felnőttként már felhagyott a gyakorlással. "A korábbi tanulmányok és a saját eredményeink alapján úgy véljük, hogy mind a zenéléssel töltött évek száma, mind a tanulás megkezdésének az ideje is kritikus jelentőségű" - hangsúlyozta Hanna-Pladdy.
MTI
Novák Blanka 15 éves kora óta kutat, goji bogyóval foglalkozó projektje pedig már gimnazistaként Stockholmba, a Nobel-díjátadóra repítette, ahol Magyarországot képviselte. A fiatal kutatóval a Brain Baron készítettünk rövid interjút.
Balatoni Katalin szerint az iskolák önkormányzati fenntartásba való visszaadása nem lenne jó megoldás, több településen ugyanis nincs meg az intézmények működtetéséhez szükséges szakmai háttér.
A technikumban tanulóknak kötelezően maradniuk kell 13. évfolyamon, hogy érettségi bizonyítványt kapjanak, és ötödik tárgyként le kell tenniük a szakmai vizsgát, még akkor is, ha már most tudják, hogy nem szeretnének a pályán maradni. Ezen változtatna most a Civil Közoktatási Platform.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu
Brassói Sándor lemondása úgy tűnik már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Habár hivatalosan még nem kezdődött el a felvételi időszak, már most érdemes nézegetni az intézmények honlapját, egyes iskolák ugyanis már közzétették, mikor várják a leendő tanulókat nyílt napjukra.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
