Sztrájkolni fognak a tanárok, ha emelik a kötelező óraszámot

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) nem riad vissza sztrájk szervezésétől sem, ha emelik a pedagógusok kötelező óraszámát.

  • Eduline

Mendrey László, az érdekvédelmi szervezet elnöke a közelmúltban nyilvánosságra került óraszám-emelési elképzelésekkel kapcsolatban csütörtökön azt közölte az MTI-vel, hogy elutasítanak mindenféle törekvést, mely a pedagógusok munkaidejét bármilyen módon növelné. Milyen következményekkel járna az óraszámemelés a PDSZ szerint? Összefoglalónkat itt olvashatod el. 

Közleményében felidézte, hogy 2010-ben az akkori oktatási tárca, a PDSZ és a Tárki közvélemény-kutató intézet közös felmérése megállapította: a közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok átlagos munkaidő-terhelése 51 óra. 

Mint írta, ebből következően eltökéltek jogaik megvédésére, és ennek érdekében nem riadnak vissza pedagógussztrájk szervezésétől sem. Az érdekvédő közölte: sztrájkbizottság megalakítására kérik a közoktatásban dolgozó érdekvédelmi szervezeteket.

Sztrájkolna a tanári szakszervezet

A kormány első olvasatban szerdai ülésén vitatta meg a közoktatási törvény koncepcióját. Nagy Anna kormányszóvivő az MTI-nek azt mondta, hogy május közepén tárgyalja a kormány a közoktatási törvény koncepciójának végleges változatát, a jogszabálytervezet pedig várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé. Nagy Anna azt mondta, ha tartani tudják a tervezett ütemet, 2012 szeptemberétől már az új közoktatási törvény rendelkezései lesznek érvényesek az iskolákra.

A közoktatási törvény korábban MTI birtokába került koncepciója szerint több kérdésben a kormány fog dönteni: a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) ugyanis eltérő állásponton van többi között a pedagógusok kötelező óraszámát illetően is.

Az új közoktatási törvény koncepciójának vitás elemeiről bővebben itt olvashatsz.

A gazdasági tárca szerint a pedagógusok kötelező óraszámát a jelenlegi 22-ről átlagosan heti kötelező 28 órára szükséges emelni. Ezen belül iskolafokozatonként, az egyes pedagógus-munkakörökre differenciáltan is megállapíthatóak az óraszámok.

A Nefmi szerint az előző két kormányzati ciklusban kétszer történt burkolt bérelvonás a kötelező óraszám emelésével, ezért a 170 ezres pedagógustársadalom a kormánytól óraszámcsökkentést vár. Ha a pedagógus-életpályamodell bevezetése legalább fokozatosan megindul, azzal párhuzamosan minimális (10 százalékos) emelést látnak lehetségesnek.

MTI 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.