A kormany.hu-n közzétett ajánlások szerint azt szorgalmazzák, hogy az iskolai oktatásban hangsúlyosan jelenjen meg általános iskolától kezdődően az erkölcsi nevelés, a katasztrófa- és polgárvédelmi oktatás. Kezdeményezik továbbá az alkotmány megismertetését minden iskolatípusban.
   
Elvárásaik között szerepel, hogy a pedagógusi pályára jelentkezők tegyenek alkalmassági vizsgát, és a pedagógusképzésben jelenjen meg az iskolai fegyelmezés elmélete és gyakorlata. "A pedagógusok munkáját rendszeresen értékeljék diákok és külső szakemberek egységes szempontrendszer alapján" - írták ajánlásaik között, amelyben kitértek arra is, hogy szorgalmazzák a kollégiumok fejlesztését, és kérik az előrehozott érettségi lehetőségének fenntartását. Miért szüntetné meg az oktatási államtitkárság az előrehozott érettségit? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

A diákok azt is szeretnék, ha az új közoktatási törvényben is szerepelne az Országos Diákjogi Tanács a jelenlegi jogkörével, illetve javasolják, hogy az új közoktatási törvényben a diákönkormányzat vezetőségének betöltése ne legyen tanulmányi eredményhez kötve.
   
Indítványozzák továbbá, hogy ne legyen kötelező természettudományi tantárgyból érettségi vizsgát tenni, és a non-profit iskolai, kollégiumi rendezvények, illetve az iskolarádiók működése szerzői jogi szempontból minősüljenek szabad felhasználásúnak, vagyis díjmentesnek. A diákparlamentet április 1-jén és 2-án Zánkán tartották.
   
Az oktatási államtitkár a diákparlament fórumán - 365 középiskolás előtt - többek között azt hangsúlyozta, hogy az egyén érdeke vagy szándéka nem írhatja felül a közösségét, egy tanuló nem akadályozhatja meg azt, hogy a többiek haladhassanak a tanulásban. Szerinte ez lényeges különbség a korábbi felfogással és "politikai kommunikációval" szemben, amely "mindig hibáztatta és kárhoztatta azt a tanárt, aki megpróbált rendet teremteni".    

Az oktatási vezető szerint egy gimnazistának napi 2-3 órát otthon is tanulnia kell, különben nem lesz versenyképes tudása. Rámutatott: a főiskolákon, egyetemeken a végzősök 40 százaléka nem kapja meg a diplomáját, mert nincs nyelvvizsgája. Hoffmann Rózsa szerint 2015-től ahhoz, hogy egyetemre mehessen valaki, szüksége lesz legalább egy középfokú nyelvvizsgára. Milyen változások várhatóak a felvételi rendszerében? Összefoglalónkat itt olvashatod.
   
Az Országos Diákparlament a magyarországi diákönkormányzatok képviselőiből álló országos tanácskozás. Az Országgyűlés a közoktatási törvény 1996. évi módosításával illesztette be a diákparlamentet a törvénybe. A jogszabály szerint az általános és középiskolák küldötteit legalább háromévente össze kell hívnia az oktatásért felelős miniszternek. A rendszerváltás utáni első diákparlament 1997. május 1-én ült össze.

MTI