Beszigorít a főváros: önálló szervezetekre bízzák az iskolák gazdálkodását

A racionalizálás érdekében tizenöt önállóan működő szervezetbe tömörítené a fővárosi oktatási és nevelési intézmények gazdálkodását a városvezetés. A Csomós Miklós főpolgármester-helyettes által jegyzett határozati javaslatról várhatóan a jövő hét szerdai, rendkívüli ülésén dönthet a Fővárosi Közgyűlés.

  • Eduline
Az indoklás szerint a költséghatékonyabb működtetési formára az idei költségvetés visszafogása miatt van szükség. Az állami normatív hozzájárulás és a fenntartó támogatása ugyanis csak akkor elegendő az intézményhálózat működtetésére, ha jelentős racionalizálásra, szerkezetátalakításra kerül sor - olvasható a dokumentumban.

Közös szervezetek irányítanák a fővárosi fenntartású iskolák gazdálkodását

Az előterjesztés alapján a gazdálkodó szervezetek a jelenleginél szakszerűbben és hatékonyabban oldanák meg a költségvetési, valamint vagyongazdálkodási feladatokat. A tizenöt gazdasági szervezet önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként, a hozzájuk tartozó intézmények pedig önállóan működő költségvetési szervként működhetnének.

Az önállóan működő iskolák és az önállóan működő és gazdálkodó gazdasági szervezetek között ugyanakkor nem jönne létre alá- és fölérendeltségi viszony. Az új szervezeteket a szakmai függetlenség garantálása érdekében nem a hozzájuk tartozó intézményekben helyeznék el. A javaslat értelmében az iskolától elkülönült gazdasági szervezetek 2011. július 1-jén jöhetnének létre. Más változás is várható: befellegzett a budapesti hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak? Összefoglalónkat itt olvashatod el.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna