Hiába pályázhatnak milliókra, nem lehet újraindítani a fácánkerti iskolát

A kistelepülési iskolák újraindítására kiírt 300 millió forintos pályázati lehetőség ellenére sem lát esélyt a három éve megszüntetett általános iskola működtetésére a Tolna megyei Fácánkert polgármestere.

  • Eduline
A 670 lakosú település általános iskolája 2006 óta tagintézményként működött, összesen öt pedagógus foglalkozott az alsó tagozatosokkal. 2009-ben végleg megszűnt az oktatás, a csökkenő diáklétszám miatt az önkormányzat ugyanis nem tudta tovább fenntartani az iskolát - szeptemberben már csak tizenegy tanulóval kezdték volna meg a tanévet. Az épület azóta üresen áll, egyedül a helyi nyugdíjasklub tartja ott összejöveteleit - írja a teol.hu.

A hírportálnak Orbán Zsolt, Fácánkert polgármestere úgy nyilatkozott, az általános iskola újraindítására nem lát esélyt, ezért az épületet szeretnék más célra használni, konkrét terveik azonban még nincsenek - igaz, ötletként felmerült, hogy szállodai szobákat alakítanak ki az osztálytermekben.

300 milliót kaphatnak a kistelepülések - sok község mégsem tervezi az iskola újraindítását

300 millió forintra pályázhatnak a kistelepüléseke iskolájuk újraindítására, a községek április 18-ig jelentkezhetnek - jelentette be a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatási államtitkársága pénteken. A vissza nem térítendő támogatás pályázónként legfeljebb 30 millió forint lehet, amelyet az iskolaépület felújítására, a működtetés személyi és dologi feltételeinek biztosítására, valamint az oktatáshoz szükséges taneszközök beszerzésére lehet fordítani.

A támogatásra pályázat útján azok az önkormányzatok, intézményi társulások és többcélú kistérségi társulások jogosultak, amelyek vállalják, hogy meglevő iskolaépületükben a 2011/2012-es tanévtől tagintézményként újraindítják a nappali tagozatos általános iskolai oktatást felmenő rendszerben az 1-4. évfolyamon, vagy önállóan újraszervezik a teljes 8 évfolyamot. A pályázatról bővebben itt olvashatsz.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.