Iskolapszichológus segít a devecseri diákoknak

Iskolapszichológus nyújt segítséget a devecseri iskolában tanulóknak és pedagógusoknak a katasztrófa feldolgozásához, a szakember év végéig közvetít a szülők, diákok és tanárok között.

  • Eduline
A devecseri iskolában az "élet visszatért a régi kerékvágásba", de az októberi vörösiszap-katasztrófa "nem múlt el nyomtalanul" - fogalmazott Eszterhainé Fatalin Ilona igazgató. Hozzátette: a gyerekek konfliktustűrő-képessége érzékelhetően kisebb lett, ezért van szükség a pszichológus segítségére az iskolában tanító 58 pedagógusnak és a gyerekeknek is.

Tanítási óra a devecseri iskolában - pszichológus segít a diákoknak

A szakembert adományozók segítségével finanszírozza az intézmény, és a Máltai Szeretetszolgálat szervezésében is szolgálatot teljesít két pszichológus Devecserben mostantól három héten át, heti két alkalommal.

Eszterhainé Fatalin Ilona elmondta, hogy a pszichológusok több héten át tartó konfliktuskezelő tréningeket tartanak az alsó tagozatos tanítóknak és az óvodapedagógusoknak, és segítik a tanárok szülőkkel való kapcsolattartását is.

Szólt arról is, hogy az általános iskolásoknak már nem kell Somlószőlősön tanulniuk, a 352 diák jelenleg a város három iskolaépületében tanul. A főépület a Várkert utcában van, de tanítanak a Petőfi téren és a Deák téren is. Októbertől a katasztrófa miatt a várostól 30 kilométerre lévő Somlószőlősön tanultak az alsó és a felső tagozatosok is, és a kicsik még novemberben is ott jártak iskolába.

Az iskola épületeiben nem okozott kárt a vörösiszap, de az intézményben a kármentesítési munkálatok miatt, illetve az iskolában kialakított átmeneti szálláshely működéséig rövid ideig szünetelt az oktatás - emlékeztetett az igazgatónő. Elmondta, hogy adományokból tanulmányi ösztöndíjpályázatot hirdettek, és a legjobban teljesítő diákokat - közöttük a 48 iszapkárosult gyermeket - februárban pénzzel is jutalmazzák.

MTI

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.